Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
35 Az előző grafikus ábrázolások révén előttünk áll az Akadémiai Könyvtár periodikum-állománya négy alapvető állománytípusának mennyiségi használtsági képe nem pusztán a féleségek, hanem az egy használt periodikumra eső átlagos olvasói szám, sőt az olvasási alkalmak tükrében is, mind 1966-ra mind pedig 1973-ra vonatkozóan. Meglepő jelenség, hogy a két időpontban végzett elemzés csaknem azonos eredményekhez vezetett, s így a három grafikus ábrázolás egybevetése mindkét időpontra egyaránt érvényes következtetések, tendenciák levonására, ill. megállapítására jogosít fel bennünket. Az egyik ilyen megállapítás, hogy a kurrens külföldi periodikumok típusát mind a féleségek, mind az egy használt periodikumra eső átlagos olvasói szám, mind pedig az olvasási alkalmak alapján mennyiségileg messzemenően a legkeresettebb típusnak tekinthetjük. Azt is megállapíthatjuk, hogy a féleségek viszonylatában alacsonynak tűnő kurrens magyar állománytípusbeli periodikum-használtság, az ilyen periodikumokra eső átlagos olvasói számok összegződése, valamint az ilyenekre eső olvasási alkalmak száma szempontjából már sokkalta kedvezőbb képet mutat. Ezzel szemben a régi magyar és régi külföldi állománytípusok egyaránt a féleségek szintjén mutatnak kedvezőbb értéket, mint az irántuk érdeklődő olvasók száma, illetve az olvasási alkalmak tükrében. g.) Állományhasználati és állománykihasználtsági sorrend A használat kvantitatív adatainak bemutatásakor szólnunk kell arról a jelenségről is, hogy a használat szempontjából a nyert számadatok más sorrendet eredményeznek az állománytípusok hierarchiájában, mint az állománykihasználtságot mutató százalékos értékek. Ha azt vizsgáljuk, hogy az adott állománytípuson belül darabszám szerint hány különféle periodikumot használtak, akkor a féleségek szintjén — mert hiszen darabszerűségről elsősorban ezen a szinten lehet szó — a következő a sorrend: 1966 1973 1. Kurrens külföldi periodikumok 1604 1707 féle 2. Kurrens magyar periodikumok 354 405 féle 3. Régi magyar periodikumok 294 381 féle 4. Régi külföldi periodikumok 125 250 féle Jóllehet 1973-ra az abszolút számok megnövekedtek, de a sorrend változatlan maradt. Ha viszont az állomány kihasználtságát mutató relatív számokat nézzük, amelyek azt mutatják, hogy az adott állománytesteknek (kurrens magyar stb.) hány % -át használták a nevezett évben, akkor más sorrendet nyerünk: 196 6 197 3 1. Kurrens magyar periodikumok 72,9% 61,83% 2. Kurrens külföldi periodikumok 27,8% 36,35% 3. Régi magyar periodikumok 15,9% 23,41% 4. Régi külföldi periodikumok 2, 7 % 4,43 % A százalékban nyert használati értékek sorrendjének vitathatatlan azonossága mellett, érdemes felfigyelni arra a jelenségre is, hogy 1973-ra a kurrens magyar
