Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
31 Mindezek után nézzük meg a négy használati forma fenti adatainak összesítéséből adódó képet is; azt hogy az egyes állománytípusokon belül, minden használati formát egybevéve, hány periodikum-féleséget használtak. Ezen összesítő táblázat adatai természetesen nem alapulhatnak az előző négy táblázat adatainak mechanikus összegzésén, mivel a négy szóban forgó használati forma között a féleségek szintjén természetszerűleg átfedések vannak. Következő táblázatunk tehát az átfedéseket figyelembe véve és ezeket leszámítva tárja elénk az összesített használatot (5. táblázat). A használat által érintett magyar periodikum-féleségek A használat által érintett külföldi periodikum-féleségek kurrens állomány nem kurrens állomány kurrens állomány nem kurrens állomány 1966 1973 1966 1973 1966 1973 1966 1973 485 ebbő haszn 354 (72,9%) 655 a ilat 405 (61,83 % 1841 ebbi haszi 294 (15,9 % ) 1627 >1 a íálat 381 (23,41%) 5754 ebbő haszí 1604 (27,8 % ) 4695 1 a íálat 1707 (36,35 % ) 4664 ebbó haszi 126 (2, 7 % ) 5392 1 a íálat 250 (4,63%) 5. táblázat g Az állományban lévő 12 369 különféle periodikumból tehát összesen 2743 különféle periodikumot használtak, ami az állomány 22,18 % -a; s ez 3,52 % -os növekedés az 1966-ban tapasztalt hasonló eredményhez képest. Az előző öt táblázatból, ezek összehasonlításából többféle irányba vonhatunk le következtetéseket. A legszembetűnőbb talán az, hogy a xerox-szolgálat bevezetésének mintegy természetes következményeképp mind a kölcsönzés, mind a fényképeztetés jelentősen visszaesett. Azt is megfigyelhetjük,hogy a xeroxoztatás esetében az egyes periodikum-típusokra eső használati értékek arányaikban teljesen megegyeznek a többi használati forma esetében tapasztaltakéval. 1973-ban, csakúgy mint 1966-ban, — minden használati formában, — a periodikum-féleségek szintjén a kihasználtság abszolút értéket tekintve a kurrens külföldi periodikumok esetében a legmagasabb; százalékos arányt tekintve viszont a kurrens magyar periodikumok állnak az első helyen. Érdekes jelenség, hogy míg összességét tekintve minden periodikum-típus esetében növekedett 1973-ra a kihasználtság százalékaránya, éppen a kurrens magyar anyag esetében mutatkozik több mint 11 % -os visszaesés. Változatlanul a legalacsonyabb a kihasználtsága a nem kurrens külföldi periodikumoknak, s ezt az alacsony értéket nem módosította számottevően az a
