Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
28 b.) A mennyiségi elemzés szempontjai Jelen dolgozatunkat, az előző 1966-os és az Akadémiai Könyvtár folyóirathasználatára vonatkozó elemzéseknek mintegy alapját képező hasonló vizsgálathoz viszonyítva (a továbbiakban ld. Bükyné 1971) kettősség jellemzi. Egyrészt azonos módszereit és kérdésfeltevéseit tekintve a két, egymást 7 éves távlatban követő vizsgálat. Másrészt lényegesen különbözi k egymástól a vizsgálat során nyert adatok kiértékelését illetően; hiszen ma már módunkban áll két azonos vizsgálat eredményeit egybevetni. Ez a jelen dolgozatunk során mindvégig alkalmazott összehasonlítás sokkal mélyrehatóbb, több dimenziós megközelítést eredményez, melynek során alkalmunk nyílik a tendenciá k, a véletlen jelensége k valamint a változások egzakt felfedésére és bemutatására. Ebben a fejezetben a használt periodikumok minél sokoldalúbb bemutatására törekszünk, nevezetesen a használt anyag féleség-megoszlásának tanulmányozása mellett, az olvasók egy féleségre (periodikumra) eső átlagos számát, valamint az egy féleségre eső használati alkalmak számát is vizsgálódásunk tárgyává kívánjuk tenni. E komplikáltnak tíínő elemzésre a használati kép teljessé tétele érdekében van szükség. Nem elégedhetünk meg csupán annak az adatnak ismeretével, hogy az egyes tudományszakokon belül miként alakul a használt periodikum-féleségek száma. Azt is szükséges tudni, hogy az adott címféleségeket hány különféle olvasó használta, sőt azt is, hogy ezeket egy-egy olvasó esetenként hányszor használta, tehát, hogy egy-egy címféleségre és a címféleségekre összesen hány olvasási alkalom esett. E három használatelemzési megközelítés közül az első: a féleségekre vonatkozó, a könyvtár adott állománya (periodikum-állomány) iránt megmutatkozó információigényekre, az információ keresések minőségére; a második: az információt kereső személyekre, ezek számszerű megoszlására; a harmadik pedig az információ keresések mennyiségére, halmozódására ad választ. E három önmagában is fontos szempont még nagyobb jelentőséget nyer, ha egymáshoz való viszonyára is fényt derítünk. Dolgozatunk további részeiben arra fogunk törekedni, hogy ezt a háromdimenziós vizsgálati szempontot, mind a mennyiségi, mind a minőségi elemzés során minél hiánytalanabbul valósítsuk meg. c.) A használt periodikum-féleségek száma Állományelemző tanulmányunkban (Bükyné 1977) statisztikát mutattunk be arra vonatkozólag, hogy az akadémiai könyvtári periodikum-állomány miként oszlott meg 1972-ben a kurrens és nem kurrens^, illetve a magyar és nem magyar periodikum-féleségek szerint. E statisztikai képet további tartalommal töltve meg, most azt mutatjuk be, hogy milyen képet mutatott a periodikum-féleségek használata, az állományhoz viszonyítva, 1966-ban és 1973-ban. A féleségekre vonatkozó használati képet több részletképből kell összetennünk, nevezetesen az egyes használati formák (helybenolvasás, kölcsönzés, xeroxoztatás, fényképeztetés) szintjén jelentkező használati képekből. Nézzük meg tehát hogy állománytípusonként és a különféle használati formák esetében hogyan alakult ez a kép.
