Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
4. A "visszatérülés" kérdésköre. Az Akadémiai Könyvtárban folytatott periodikum-használat hatása a tudományos alkotómunkára
205 két szóban forgó százalékszám hányadosának értéke (magas vagy alacsonyabb volta) a döntő. Ma is fenntartjuk előző vizsgálatunk idején e kérdéssel kapcsolatban kifejtett álláspontunkat, hogy e hányados értéke egy-egy adott könyvtárra kifejezetten jellemző. Minden bizonnyal egy tudományos nagy könyvtárban, ahol egyetemes jellegű és interdiszciplináris periodikumok nagyobb számban fordulnak elő, mint egy kisebb szakkönyvtárban, ez a hányados értékét tekintve más, kisebb lesz. 1966ban az Akadémiai Könyvtár folyóirattárát használó publikáló olvasók esetében — a kiemelten vizsgált 11 foglalkozási-kutatói csoportra vonatkozóan e hányados értéke 0,6 volt. Jelen elemzésünk időpontjában 0,67-re emelkedett, ami másképpen fogalmazva azt is jelenti, hogy az Akadémiai Könyvtár periodikum-gyűjteménye humán- és természettudományi szakterületek művelőinek egyaránt képes az alapvető információk szolgáltatására. Ez a megállapítás szerintünk érvényes még abban az esetben is, ha egy adott kutató csupán egyetlen alkalommal használta periodikumgyűjteményiinket, de ezen egyetlen esetben olyan forrás-anyaghoz jutott, amely készülő publikációja szempontjából alapvető, esetleg döntő jelentőségű információs anyagot tartalmazott. Egyébként a "kiegészítő olvasás mellett az alapvető tájékozódás általában nagyobb súlyt kapott az utóbbi évek periodikum-olvasása során. 4.3 Néhány adat a külföldi publikációkra vonatkozólag Az előbbiekben olvasóink hazai publikációs tevékenységével kapcsolatban mutattunk be néhány adatot. Megállapítottuk, hogy az Akadémiai Könyvtár periodikumgyú'jteményét 1973-ban használó 1908 olvasó közül 992 publikáló olvasó volt (az 1973-1976 közötti bibliográfiai adatok tanúsága szerint). Megállapítottuk azt is, hogy e publikáló olvasók a vizsgált időszakban 3857 tudományos közleményt 2 8 jelentettek meg a hazai publikációs fórumokban. Néhány adatot e hazai publikációk szakterületenkénti szóródásával kapcsolatban is feltártunk. A publikációtípusok megoszlásával kapcsolatban kimutattuk továbbá, hogy a meglehetősen nagyszámú publikáció zömét folyóiratcikkek képezték, számszerint 2528 volt az ilyen típusú publikációk száma. Olvasóink publikációs tevékenységéről alkotott képünk teljesebbé tétele érdekében, jelen pontunkban, külföldi publikációs tevékenységükkel kapcsolatban kell néhány szót szólnunk. Mint már elöljáróban jeleztük (l. 23. sz. • jegyzet), olvasóink külföldi publikációs tevékenységének feltárásához a Hungarica, Külföldi folyóiratszemle, megfelelő évfolyamait használtuk segédeszközként. E segédlet alapján feltárt publikációs tevékenységgel kapcsolatban természetesen nem léphettünk fel a teljesség igényével, két okból sem. Egyrészt ez a bibliográfia csak a folyóiratcikkeket tárja fel a publikációtípusok közül, másrészt meg kellett elégednünk azon folyóiratoknak feltárásával,melyeket a Hungarica bibliográfia meghatározott válogatási szempontjainak érvényesítése alapján egyáltalán feldolgozásra érdemesnek ítélt. Mivel a hazai tudományos termés több mint 65 %-a folyóiratcikk formájában jelent meg, s véleményünk szerint a külföldi publikációs tevékenységben ez az arány még magasabb, úgy véljük, olvasóink külföldön megjelent tudományos terméséről már pusztán a folyóiratokban megjelent cikkek alapján is megfelelő képet nyerhetünk. Ami pedig a feldolgozásra kerülő folyóiratok kiválasztásának szempontjait illeti, egy ilyen országos jellegű vállalkozás mindenképpen garanciát jelent bármiféle egyéni próbálkozással szemben.
