Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók

123 gyarázatát ezen akadémiai kapcsolattal nem rendelkező intézmények összetétele adja, miszerint ezek 50-60 %-a vidéki, illetve külföldi intézmény. Tehát mind 1966-ban, mind pedig 1973-ban akkor tettünk kivételt a szigorú kölcsönzési korlátozás alól, ha vidéki egyetemen, vagy fontos vidéki kutatóhelyen folyó tudományos munkát támogathattunk ezzel. A külföldi intézmények esetében viszonossági alapon adunk kölcsön periodikum-anyagot olyan intézményeknek, amelyektől mi is rendszeresen kapunk a magyar kutatók számára nélkülözhetetlen, s az országban meg nem lévő anyagot. A fényképeztető személyek és intézmények száma, — a xerox-szolgáltatás bevezetésének folyományaként —, az 1966-ban regisztrált tényszámoknak alig 22 %-ára esett vissza. E csekély adatok külön kiértékelésétől eltekintünk. A 42. táblázatból kitűnik, hogy a xeroxoztató személyek 75 %-át fűzte valamilyen kapcsolat az Akadémiához, míg a xeroxoztató intézmények esetében éppen fordítottak az arányok, ha csak a puszta számadatokat vetjük össze. A xeroxoztató 159 intézménynek valóban csak 25 %-a, azaz 40 intézmény rendelkezett vizsgálatunk időpontjában 1973-ban, valamiféle akadémiai kapcsolattal. Ha azonban a számok mögé tekintünk egészen más összefüggéseket tapasztalhatunk, miszerint 1973-ban összesen 47 akadémiai kutatóintézet és 21 tanszékeken működő akadémiai kutatócsoport létezett. így a 68 akadémiai kutatóintézet ill. kutatócsoport közel 60 %-a tartott igényt a xerox-másolat formájában történő használatra. A szóban forgó táblázatból kitűnik, hogy a xerox-szolgáltatás mint új használati forma milyen hamar és milyen nagyszámú kutató számára lett a gyors informálódás eszköze és módja, hiszen a xerox-másolatot készíttetők száma meghaladta a helyben olvasók 50 %-át. Érdemes még megjegyezni, hogy mind a helyben olvasásnál, mind a xeroxoztatásnál azonosan kiemelkedően magas a tudományos fokozattal rendelkező kutatók aránya. (46,7%). Az akadémiai kapcsolattal rendelkező periodikum-használókról (személyek és intézmények) eddig nyert képet úgy kívánjuk tovább finomítani, hogy következő 44. táblázatunkban arra vonatkozóan mutatunk be összefoglaló adatokat, hogy az 1973-ban létezett s már említett 47 akadémiai kutatóintézet közül hány állt kapcsolatban egy vagy több használati forma szintjén az Akadémiai Könyvtár folyóirattárával, és melyek voltak azok a kutatóintézetek, amelyek számára-az Akadémiai Könyvtár periodikum-állománya nem jelentett szükségesnek mutatkozó információs bázist? Ezeket a kérdéseket előző vizsgálatunk időszakára vonatkozóan is feltettük, s így a kapott válaszok már bizonyos fokú általánosításokra is módot nyújtanak. De nézzük most már az adatokat!