Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók
115 3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók Az előző fejezetben feltártuk az akadémiai könyvtári periodikum-használat legfőbb adatait és összefüggéseit. Bemutattuk, hogy az egyes használati formákban és ezen belül az állománytípusok, a periodikum-féleségek, az egy periodikumra eső olvasók száma, valamint az olvasási alkalmak szintjén miként alakult a használat 1973-ban s milyen eltérések illetve tendenciák mutathatók ki az 1966. évi és a jelenlegi használat összevetése során. Megállapítottuk például,hogy a régebbi használati formák, a helybenolvasás, a kölcsönzés és a fényképeztetés esetében a használat szakmegoszlási arányai nagyjából megegyeztek egymással a két vizsgált időszakban; viszont a xerox formájában 1973-ban mutatkozó használat szakmegoszlási képe lényegesen eltér a többi használati formánál tapasztaltakétól. Megállapítottuk továbbá — legalábbis a kurrens külföldi periodikumokra vonatkozóan, hogy mindkét vizsgált időszakban a természettudományi szakterületek esetében a legmagasabbak az olvasói átlagszámok. Végül, mint leglényegesebb tanulság, adataink alapján az is bebizonyosodott, hogy a kurrens külföldi periodikumok használata 1966-hoz képest 1973-ra a természettudományok felé tolódott el. Hogy mindez miért van így, erre a kérdésre az állományhasználat adatai önmagukban nem adnak kielégítő választ. Ehhez szükséges még az Akadémiai Könyvtárba járó olvasók személyét és ezek olvasási szokásait is vizsgálódásunk tárgyává tenni. E fejezet adatai természetszerűleg nem lesznek, — nem is lehetnek — , annyira egzaktak mint az előző fejezetéi voltak. Jóllehet az itt nyert megállapítások is ugyanazokon a dokumentumokon: a használati bizonylatokon alapulnak, mint az állományhasználattal kapcsolatos megállapításaink, mégis e fejezet bizonyos — főleg szociológiai — értékítéletei, már sokkal inkább saját szubjektív kategorizálásunkat és logikai modelljeinket fogják tükrözni. 3.1 Az olvasók száma A könyvtári statisztikák, melyek egy-egy évre vonatkozóan megadják a használók számát, tulajdonképpen a naponta jelentkező olvasók számának egyévi összegzésén alapulnak. Egy másik nézőpont szerint a könyvtár használóinak számát az év folyamán beiratkozott olvasók száma adja meg. A két használati adat között általában elég jelentős az eltérés a tényleges használók javára, ami a beiratkozott olvasók egy részének többször ismétlődő könyvtárhasználatából adódik.
