Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
112 A 38. táblázatunkból kitűnik, hogy a Science Citation Index forrás "folyóiratai melyeket 1973 folyamán az Akadémiai Könyvtárban valamilyen formában használtak, 45 tudományterületet érintenek. Jóllehet a teljesség kedvéért táblázatunk valamennyit közli, de az itt következő értékelésünkben csak azzal a 12 tudományterülettel kívánunk foglalkozni, ahol a teljes használatnak legalább 40 % -át ilyen "forrás-folyóiratok" képezték. A 12 szakterület melynek rész-használatával kissé bővebben kívánunk foglalkozni a következő: l.pszichológia+pszichiátria, 2. fiziko-matematikai tudományok, 3. leíró természettudományok, 4. matematika+kibernetika, 5. fizika, 6. atomfizika+ reaktortechnika, 7. kémia+kémiai technológia, 8. geofizika, geokémia, 9.biológia, 10,mikrobiológia, 11.biokémia és 12.biofizika. Ezek közül 3 szakterület esetében a teljes használatnak legalább kétharmada, vagy annál nagyobb százaléka a szóban forgó gépi adatbázis által feldolgozott periodikumra esett, ezek: mikrobiológia (73 % ), fizika (69 % ) és biokémia (66 % ). Ha az egy-egy használt periodikumra eső olvasók átlagos számát nézzük azt tapasztaljuk, hogy a 12 szakterület közül 9 esetében kisebb-nagyobb mértékben növekedtek az átlagértékek, kettőnél nem mutatkozik szignifikáns eltérés és egyedül a mikrobiológia szak használt periodikumaira esett magasabb átlagos olvasói szám az 1973-as teljes használatnál, mint a forrás-folyóiratok esetében. A használati alkalomátlagok esetében általában még erőteljesebb emelkedést tapasztalunk, mint az olvasók átlagos számát illetően. Itt 11 szakág esetében mutatkozik eléggé számottevő emelkedés a rész-használat periodikumai javára. Érdekes egybeesés hogy itt is a mikrobiológia az egyetlen tudományág, ahol nem a Science Citation Index által feldolgozott periodikumok a legintenzívebben használtak, e szak esetében a teljes 1973. évi használat alkalomátlag-számai a magasabbak. A táblázat adatai és a mögöttük lévő periodikum-címanyag ismeretében megállapíthatjuk, hogy a Science Citation Index forrás-folyóiratai már 1973-ban, jóval a rendszer magyarországi működtetésének megindítása előtt, a maguk szakterületén valóban a használók által legkeresettebb periodikumok voltak. A legtöbb olvasó által és a legtöbb alkalommal igénybe vett periodikumok jegyzékeinek (Id. 61-63 és 72-73. p.) kurrens külföldi periodikum-anyaga mintegy 80-90 % -ban a Science Citation Index forrás-folyóirataiból tevődött össze. Ami a felezési idő kérdését illeti ezen rész-használaton belül, itt bizonyos eltérés tanúi lehetünk az 1973. évi egész használathoz képest. A kurrensnek mondható 1972/1973-as évek használata e forrás-folyóiratok esetében fokozottabb, mint a teljes használat esetében. Ugyanakkor a legrégebbi (1792/1951) évfolyamok használatánál a teljes használat százalékarányai a szakok 75 %-ában (a kiemelten vizsgált 12 szakot alapul véve) azonosak a forrás-folyóiratok használatánál tapasztaltakéval. Az ISI másik gépi adatbázisa a Social Sciences Citation Index, mely 2638 külföldi folyóiratot dolgoz fel 1 9 szintén különböző mélységig. 1979-ben ezen adatbázis forrás-folyóiratai hazai hozzáférhetőségének felmérése is elkészült. Az Akadémiai Könyvtárban 300 periodikum található meg mindössze ezekből. Ez a szám meglepően alacsonynak tűnik abban a relációban, hogy az Akadémiai Könyvtár az ország legnagyobb humán jellegű kurrens külföldi periodikum-gyujteményének a
