Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
108 h.) A Science Citation Index forrás-folyóiratainak használata az Akadémiai Könyvtárban A tudományos kutatás információellátása korunk tudományos életének sokat vitatott kérdése. A Magyar Tudományos Akadémia vezetősége az 1970-es évek végén, az Akadémia részéről az elkövetkező évek egyik legjelentősebb feladatának tekinti az információellátás korszerűsítésének megoldását. Az Akadémia főtitkára 15 271/77. sz. rendeletében az Akadémiai Könyvtárat bízza meg e feladat gondozásával. A szakirodalom kínálta információáradatban való eligazodás korunkban már csak gépi adatbázisok segítségével oldható meg. Rózsa György és Braun Tibor idevágó tanulmányukban (Rózsa-Braun 1978) az egyéb rendszerek gondos tanulmányozása után a magyar kutatási igények számára a legmegfelelőbbnek az Institute for Scientific Information (ISI) adatbázisait tartják. Az ISI két adatbázisa a Science Citation Index és a Social Sciences Citation Index forrás-folyóiratainak magyarországi hozzáférhetőségét illetően országos felmérés készült (BUkyné 1979), hiszen bármilyen számítógépes adatbázis eredményes hasznosításának elengedhetetlen tárgyi feltétele, hogy a feltárt információk forrásait képező dokumentumok iránti igényt ki tudjuk elégíteni. A Science Citation Index 1976-ban 3717, a világ különböző helyein publikált és az adatbázis működtetői által legfontosabbnak ítélt természettudományi és technikai folyóiratot dolgoz fel különböző mélységig. A folyóiratok több mint 100 tudományszakot képviselnek ugyan de összefoglalva a következő szakterületek egészét fogják át: Mezőgazdaság, biológia és az élőlények környezetének kutatásával foglalkozó tudományok Mérnöki tudományok, technológia, valamint alkalmazott tudományok Orvostudományok és élettudományok Fizikai és kémiai tudományok V ise Ikedés tudományok. A rendszer által feldolgozott periodikumokat az illetékes szakterületek legjelentősebb folyóiratainak tartják, ezért esett a választás éppen rájuk. A felmérés szerint az Akadémiai Könyvtárba e forrás-folyóiratokból 456 járt 1979-ben a vizsgálat időpontjában. A meglévők nem kifejezetten magas arányát az magyarázza, hogy az érintett tudományterületek közül egyetlen egy sem tartozik a könyvtár főgyűjtőkörébe, az alkalmazott tudományi területek meg a profilunktól legtávolabb álló szakterületek. Ez a 456 kurrens külföldi periodikum, melyet a Science Citation Index feldolgoz, mindössze 9,7 % -a állományunknak. A használat által 1973-ban valamilyen formában érintett periodikumnak viszont már 18,9 % -a olyan folyóirat, mely az ISI adatbázisában szerepel, mivel a 456-ból 323-at érintett a használat. Jól tudjuk hogy a használat alig 20 %-ából az egész 1973. évi használatra nézve semmiféle általános érvényű, jellemző következtetés nem vonható le. Nem is ezzel a céllal elemezzük a következőkben a Science Citation Index 323 forrás-folyóiratának használatát 1973-ban az Akadémiai Könyvtárban. Célkitűzésünk ezúttal nem állomány és használat egymáshoz való viszonyának bemutatása, hanem annak bemutatása hogy miként alakul a használat és azon belül egy bennünket kiváltképp érdeklő periodikum-csoport használatának egymáshoz való viszonya. Tekintettel
