Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
102 Az előbbiekben bemutatott táblázat adatai egyértelműen azt igazolják, hogy a kurrens magyar periodikumok használatában sok területen még fokozottabb volt a régebbi évfolyamok iránti érdeklődés, mint a kurrens külföldi periodikumok esetében. Továbbmenve, ha az 1973-ban tapasztalt kurrens magyar periodikumok viszszamenőleges használatát az 1966-ban regisztrált megfelelő adatokkal hasonlítjuk össze, akkor is azt tapasztaljuk, hogy jelenleg a szakok többségében fokozódott a régebbi periodikum-évjáratok igénybevétele. Tehát a magyar periodikumok esetében ez két vonatkozásban is fennáll; mind a jelenlegi magyar periodikum-használatnak egy korábbi, szintén magyar anyag használatával való szembesítése, mind a jelenlegi magyar periodikum-használatnak a jelenlegi kurrens külföldi periodikum-használattal történő párhuzamba állítása ezt igazolja. Az 1966-ra vonatkozó — a jelenleginél több ponton jóval alacsonyabb — visszamenőleges használati adatokat annak idején (Bükyné 1971, 98-99. p.) megpróbáltam magyarázó célzattal elemezni. A kurrens külföldi periodikumok visszamenőleges használatának akadémiai könyvtári mutatószámai az akkori kutatóintézeti könyvtárak idevágó, párhuzamos periodikum-használati adataihoz mérten is már magasaknak tűntek. Ennek az összefüggésnek az ismeretében miként lehet most már az 1973-as, meglepően magas és a szakirodalomban annyit hangoztatott információavulási elméletekre rácáfoló visszamenőleges olvasási arányokat megmagyarázni? Az 1966-ra vonatkozóan adott indoklás (az Akadémiai Könyvtár interdiszciplináris és másutt meg nem lévő nagymultú periodikumokban való gazdagsága), mint részindoklás ma is fennáll, de nem elégséges, további okokat is keresnünk kell. Jóllehet adataink egzakt számok, magyarázatukra egyelőre több tekintetben csak hipotéziseket tudunk felállítani. A kurrensnek mondható 1972-1973-as évek használatában mutatkozó visszaesést némileg megmagyarázza az a nemzetközi viszonylatban is egyre gyakoribbá váló jelenség, hogy a "kurrens" folyóiratszámok egyre nagyobb késéssel jelennek meg. Ha a tudományos információknak a használóhoz való érkezése egyes folyóiratszámok esetében csak ilyen késve történik meg, szerencsétlen esetben ez a felhasznált információ egy adott publikációba ágyazva mint másod-információ ismét csak késedelemmel jut el az olvasóhoz. Az olvasó egyes folyóiratok esetében tehát pszichológiailag elveszíti a legfrissebb szám legfrissebb információ tétel igazságába vetett hitét. Jelentős szerepe van az olvasás hátratolódásában — feltevésünk szerint — az űn. kiegészítő olvasás jellegének is. Korábban a legkülönbözőbb matematikai analízisbe és a kibernetikába tartozó módszerek szerepeltek járulékos olvasmányként. Ezek anyaga gyakran egy vagy akár több évtizeddel a tárgyév előtt jelent meg. Az általunk vizsgált évjárat (1973) viszonylatában az általános nyelvészet és a logika (nyelvlogika, matematikai logika) szerepelnek módszertant képező járulékos olvasmányként sok tudományszak számára. A jelzett járulékos olvasmány-anyag évjáratai szintén jónéhány évvel korábbiak; különösen az ilyen módszertani tanulmányok klasszikusai (L. Wittgenstein, F. de Saussure, Ch.S.Peirce, R.Jakobson stb.) esetében. Egyéb feltevéseket is felemlíthetnénk a visszamenőleges használat erősödésére. Valószínű, hogy a könyvtári használatban tükröződő visszamenőleges használat nem
