Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

98 Az itt bemutatott, hasonló idősávokra bontott és egyben szakok szerint is tagolt periodikum-használati feltárással a használatelemzési szakirodalomban nem találkozunk. Ezért adatainkat az Akadémiai Könyvtárhoz hasonló intézmény ugyanígy csoportosított periodikum-használati adataival nem tudjuk egybevetni. Kézenfekvő azonban az összehasonlítás szükségessége és lehetősége az 1966-ra vonatkozóan végzett használatfeltárásunk idevonatkozó eredményeivel. Az összehasonlítás alapjául a százalékszámok szolgálnak, melyek egzakt módon feltárják, hogy egyegy szakon belül a négy idősáv között milyen arányban oszlik meg a használati alkalmak száma 1973-ban és milyen volt ez az arány 1966-ban. A humán- és társadalomtudományok esetében a kurrensnek számitó 1972/73-as évek használata a szakok 96 % -ában csökkent az 1966-ban regisztrált kurrens használathoz képest. A megelőző 5 év (1967/71) használatára viszont a szakok 74 % -ában a használat kisebb-nagyobb mérvű emelkedése jellemző az előző felmérésünk megfelelő idősávjában tapasztalt használatához képest. A megelőző 15 év használata pedig már a szakok 96 %-ában emelkedett. A legrégebbi és leghosszabb távú periódusban (1792/1951), a szakok 59 %-ában emelkedett meg a használat % aránya. Emellett, erre a periódusra még az is jellemző, hogy a szakok 15 %-ában viszont nem volt szignifikáns eltérés a két vizsgált időszak használatában. Összefoglalva a tapasztaltakat azt a következtetést kell le vonnunk, hogy a humán- és társadalomtudományi vonatkozású szakterületek kurrens külföldi periodikumai visszamenőleges használatában jelentős a változás a korábban megfigyelthez képest. A kurrensnek mondható 1972/73 év használata az egyetlen "tudományszervezés" szak kivételével minden más szakterületen csökkent. A korábbi periodikum-évjáratok használtsága tekintetében viszont, számos ponton, a növekedés tendenciáit figyelhettük meg. E növekedés különösen szembetűnő volt az 1952-1966-ig terjedő idősávban. A természet- és alkalmazott tudományok területén a periodikumok használatának időbeli megoszlásában figyelemre méltó különbségeket tapasztalunk az imént tárgyalt humán folyóirathasználathoz képest. A kurrensnek számító 1972/73-as évek használata itt már csak a szakok 69 %-ában csökkent, az 1966-ban regisztrált kurrens használathoz képest. A megelőző 5 év (1967/71) használatára a természet- és alkalmazott tudományok esetében, viszont a szakok 45 %-ában kisebbnagyobb mértékű növekedés, 55 % -ában pedig csökkenés jellemző az előző felmérés megfelelő idősávjában tapasztalt használatához képest. A megelőző 15 év használatában itt már csak a szakok 65 %-ában tapasztalható emelkedés. A periódus használatára emellett még az is jellemző, hogy a szakok 14 % -ában nincs szignifikáns eltérés a két vizsgált időszak használatában. A legkorábbi idősávban (1792/ 1951) a szakok 45 % -ában emelkedett a használat, ám ugyanitt, viszont a szakok 31 % -ánál nem volt említésre méltó eltérés az előző felmérés adataihoz képest. A fenti jelenségek azt bizonyítják, hogy a természet- és alkalmazott tudományi vonatkozású szakterületek kurrens külföldi periodikumai visszamenőleges használatában nem kevésbé jelentős a változás a korábban tapasztalthoz képest. A kurrensnek mondható 1972/73-as év használata 8 szakterület kivételével (csillagászat, atomfizika, ásvány- és kristálytan, geológia, fizikai földrajz, növénytan, állator-