Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

95 hiszem, sokat lesznek együtt, ha én elmegyek; ha ugyan hosszabb ideig itt maradhat Ervin. — Innét, — ha elküldik, — Temesvárra kell mennie jelentkezni; onnét azonban bármikor kiküldhetik megint csapathoz. — Most itt van Fejér Antal dienernek is a szép, fiatal parasztasszony felesége; fényes pár, novellát kell írnom róluk. Lásd, még ilyen is eszembe jut itt. Általában Ervin a leg-idegnyugtatóbb lény számomra. Az ő közelében az ember csakugyan elfelejti, h. háború van; merthogy ő is elfelejti. Egy hónapi "élményei" már csaknem kimosódtak az emlékezetéből; szerencsére írt jegyzeteket s azok alapján "faggatom" szegényt, hogy kibővítsem, — mikor már aludni szeretne este. Kilenc tájban ásít s azt mondja: "Most én lefekszek, te meg faggassál! Jó?" Igy kiszedek még belőle érdekes dolgokat. — De ha rajta múlik, régi beszélgetéseinket folytatjuk, elméleti tárgyunkat, — tervezgetjük az ő dolgait, hogy is lesz jobb? Nem tudom, más "férfi" hogy lesz vele, de a mi Ervinünk hálistennek egy jottányit sem változott sem karakterében sem világnézetében, — egészen olyan, amilyennek őt megismertem és megszerettem. — Nagy nélkülözésekben volt része, sokan kidűltek; de ő (a furunkulustól eltekintve) fényesen bírta. Azt mondja az egész ügyben a bizonytalanság érzése a legdeprimálobb; hogy sohsem tudjuk

, hova, miért, merre, meddig? Mikor lesz vége? stb. Egészben inkább érzelmi szimptomák vannak, mint testiek, — a többieknél is. Nagyjában mindenkit szentimentálisabbá tesz, stb. — Mindez különben csoportonkint és egyénileg őrült differens lehet; de engem csak Ervinnel vonatkozásban érdekel. Nagyon jól esett neki születésnapi leveled. Igen boldogan ültük meg; — este Fejér Antal bejött kösz öntővé rset mondani, 1/2 liter (niofeg) forraltbort 4-en megittunk s Ervin zsidó-anakdotákat mesélt 10 óráig; — 19-én délben pedig 12-től 4-ig "kirándultunk" egy gyönyörű és nagyon közeli helyre, Csermelyvölgybe, — hegyek és tarka őszi fák közt, "zugó patak" mellett ebédeltünk egy lócán, de nap sütött ránk, igen szép csendesség volt és Ervinnek mindez nagyon hasonlított Lőcsére és még a Schaumrollni is épen pont olyan volt, mint Lőcsén és ott is csak öt krajcár. Rögtön elhatároztuk, hogy Lőcsére is el kell mennünk együtt. Bárcsak legközelebb már 4 en mehetnénk; Itáliában is gondoltunk erre. Oszkárt én is szívből üdvözlöm. Míg Ervin (bárhol) kórházba

n lesz, egyáltalán nem leszek ideges, v. sírós. Adná Isten mihamarább jó végét minden bajnak és aggodalomnak. Jó, hogy legalább Oszkár ott maradhat. — Ervin egész "hadjárat" ideje alatt ma fog először fizetést kapnii/, — illetve most is "előleg" címén 240 koronát. Nem akarom, hogy sokat mozgolódjék érte és nagyon észrevétesse, hogy a világon van, inkább szűkösködjék. Ilyen időkben legjobb szerénynek, kiesinynak, észrevétlennek maradni, míg a fergeteg elvonul; — hogy aztán, áldottabb időben le- valamit érőt és eredményeset még dolgozhasson az ember. Lásd, Hilda, most megint tudok jóban hinni és remélni. Ha egyszer felvirrad, — közted és köztem sem lesz többé "elvi" ellentét, mert azt is csak ezek a dolgok hozták ki belőlünk. Mindegyikünk éli majd életét saját belátása szerint, egymást semmiben nem gátolva és örülve a közted és Ervin közt lévő, őszin-