Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

181 "Itt egyre terjed a spanyol, sokan halnak, én nagyon vigyázok, ellenben ne hidd, hogy nagy megnyugvásomra szolgál, hogy te spanyolosokat boncolsz. Jaj istenem csak nagyon vigyázz." ... A spanyoljárvány gyűrűje egyre szŰKebbre szorul körülötte! . A levelet másnap folytatja. Beszámol a mikroton-ügyró'l. Egy helyen talált egyet. Reménykedve írja: "Hátha egy napot is kapsz rá." "Drága Mindenem. — Ma valamit javult a szobrom megint, mert nem politizáltunk s egyáltalában hallgattam, mint a sir, mire művészünk a végin biztosított, hogy ő "tulajdonképen egészen szereti a cseheket." — Szörnyen mulatságos szegény. Dologhoz még mindig nem jutok holnap még ácsorogni kell a postán Lacó csomagjával s neked is feladok majd sürgönyileg 300 koronát cipőre, dohányra, vászonra és szövetre; vegyél mindent, amit lehet; ahogy az árakat irtad, tiszta nyereség. A pénzikékkel úgyis vigyázva bánsz te drága Tusé, ezt tudom, ne is ird mindég; sokkal jobban tudsz rá vigyázni és vele bánni ma mint én, he hisz ezt már rég eldöntöttük. Ma nem voltam mikroton-ügyben, mert szörnyen esett, fujt s villamosra nem akartam ülni, nem is voltam benn ebédelni. A lakásban ugy kell ülnöm, mint egy szibériainak, már hideg és a fűtést rendszeresen mégsem kezdheti októbernek elején az ember. Holnap bizton elmegyek mikt miktrotomUgyben is, ma Czigányhoz visz Stella; de a jövő héten már ugy lesz, hogy még neked is csak kártyákat irok s azt is csak szerdáig, drága mindenségem, mert egész nap dolgozni fogok Szerda után nem kell már, hisz jösz szombat éjjel. De mi lesz a laboratóriumbeli "szigo"-ral? Nem lesz baj ez a vasárnap délelőtt? Ugye nem? Itt egyre terjed a spanyol, sokan halnak, én nagyon vigyázok; ellenben ne hidd, hogy nagy megnyugvásomra szolgál, ho hogy te spanyolosokat boncolsz. Jaj istenem csak nagyon vigyázz, nagyon mosakodj drága. Köszönöm, hogy "Margitkám"-nak szólítasz, te mi mindenem. Ferivel ma szó volt a Péterffy-ügyről; Báron Gy tegnap azt mondta neki, h. már mások is ismerik a "históriádat" ezzel az anatómiai első asszisztenssel s hogy Péterffy hogy becsapott s hogy ez egy kongregációs keresztény katolikus, stb. Azt mondta Feri, h, már ekkor is (csak nem akarta nekünk mondani), azt mondta neki Báron, hogy hogy csodálja, h.P, téged hivott, mert a világon nem volt még két oly ellentétes természet, mint a tietek, hogy P. csak reklámot akart (mert csak ahhoz jő, kitől akar valamit.) s mert most engem nem látott erre eléggé hajlamosnak, alkalmasnak, s (tán eléggé "nagy dáma" kinézésünek se Pozsonyban; ezt mindjárt sejtettem,) — szóval, hogy most ugy gondolja: mégis többet használhat neki egy kongregációs. — Azonkívül azt is mondta most Báron, hogy két éven alul nem nyitják meg az intézetet s ne nem nevezik ki az embereit; mindezt egyetemi körökben hallotta. E vélekedésekhez persze hozzá kell tenni még a Báron tudatalatti féltékenységét is, (Bauer hamarébb legyen asszisztens), — (vagy: Bauer is az ami én,) — sőt s Feri ugyanilyen féltékensségét is; de egészben véve egészben véve, azt hiszem, múlté ez a dolog és ki tudja mire jó, h. igy van. Sok csalódás várt volna rád ott, mindig éreztem.— Er. XXXVI.