Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

162 gornojének —, hogy eszem az életét a bajommal; sőt nagyon jókedvű vagyok. Az este a földön hemperegve hancuztunk a szőnyegen és nagyokat nevettünk." Vékony gépírópapírra géppel írt levél. Az aláírás is gépírás. Dátum nincs rajta. Er. XXIX. "Kedves Hildáék. Itthon vagyunk az uj lakásban, mely tényleg sok te­kintetben előnyös és kellemes. A fő jó az, hogy 5 percnyire van Ervin kór­házától és igy naponta 3 órával többet lehetünk együtt egyébként is tiszta és nagy szoba Ervinnek különös örömet okoz két szép olajnyomat a falon, az egyik borús téli délutánt ábrázol, kis házzal, zúzmarás úttal és szánkóval a másik hegyi tájat zsúfolt hegyekkel, patakot, villát a partján és várromot az ormon. Szinben majdnem teljesen egyforma mindakettő, de szó ami szó bennem is teljes hangulatot kelt. Úgynevezett naiv és irodalmi hangulatot és erős a hitem, hogy legtöbb emberben csak ilyet keltenek az ábrázola­tok; néhány kivételes egyént, született szin és vonalélvezőt kivéve. Tán nem is rakjuk fel Czigány Dezsőt és Lesznai Annát ezúttal hadd maradjon meg az egésznek ez a jó kis átmeneti hónapos szoba költészete. Igen várunk téged élelmi szerek irányában; csak nem tudom kapsz-e majd valamit; lisztet kivéve, melyből bőven juttathatunk. Ervinről a bécsi lelet két hónapi harcképtelenség; azontúl újra bécsbe kell mennie felülvizs­gálatra. Most jelent meg a drágámnak második Flecktyphuscikke és a kor­rektura is a Virchow's Archívba küldött hosszabb cikkről. Mégis eredmé­nyes volt neki ez a tiz hónap. Azonkivül hogy sokat tanult is. Hilda ne gon­dold, hogy eszem az életét a bajommal; sőt nagyon jókedvű vagyok. Az este a földön hemperegve hancuztunk a szőnyegen és nagyokat nevettünk. Sámuel olyan mint volt, kivéve hogy tele furunklulussal egész nap ijjedten tépelődik, hogy ez talán nemi betegség csak azt nem tudja, hogyan jutott hozzá, mert ő nem olyan fiu. Ma Ervin megmondta neki, hogy talán ép ez az oka; végkép meg van zavarodva, akárcsak én a doktorokai. Fő mégis az, hogy itthon Ervin, a többi úgyis bizonytalan. Szeretettel ölellek, Oszkárt köszöntöm és nem kedvelem hanem sze­retem Ervinnel együtt Margittok." 1918. márciusában Kaffka Margit Pesten van, fogorvoshoz jár. — Tanácsokat ad az urának, mit hozzon, ha Pestre jön. De aztán belefáradva a praktikusságba, szerelmes levél lesz belőle. De azért hozzáteszi: "—dolgozni azt fogunk bizony és csakazértis, fene ebbe a háborúba, csak nem fog minket kiforgatni, megrontani vagy befolyásolni. —Josephus életrajza, összes munkái megjelentek németü l két ki­adásban is. Majd dolgozunk, te drága ideálom, kőváram, csak a rákom várjon még egy kicsit." Nem tud jól németül és az ura segítségét várja a regény előkészítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents