Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

61 labb" tudományágak, pl. a genetika, biofizika, biokémia, mikrobiológia terén mutatkozó hátrányt adminisztratív úton pótolni természetesen nem lehetett. Utóbbi ágazatokban a beinduló kutatások eredményei jobbára csak a 60-as évek második felében jelentkeztek. A szakemberhiány megszüntetése, jól képzett kutatók nevelése példás lendülettel indult meg, és a "biológia forradalmában" Magyarország is igyekezett eredményeivel résztvenni. A biológiai tudományokban az 50-es években — az orvosi tudományokhoz hasonlóan — elvi vita zajlott le, melynek a "kísérleti" vagy "leíró" irányzatok aránya, fontossága, tudományon belüli jelentőségének eltérő megítélése volt az alapja. Ma már tudjuk: maga a biológia élte át megújulása nehéz korszakát, innen adódtak belső, főleg módszertani jellegű gondjai. Politikai- ideológiai tényezőkre vezethető vissza a másik, a publikációk lehetőségeit szűkítő probléma, abból eredően, hogy Ausztria, Jugoszlávia, Románia biológusaival az együttműködés formái nem alakultak ki, pedig a Kárpátmedence élővilágának megismerése és hatékony tudományos feldolgozása megkívánta volna a nemzetközi együttműködést. Szomszédaink többízben reklamálták a magyar biológia termékeinek fordításait, különösen a "Magyarország állatvilága" c. sorozat esetében, mely az első biológiai 5 éves terv keretében készült és nemcsak a szakma, hanem a széles olvasóközönség körében is sikert aratott. A biológia terén 4-4 társulati és akadémiai folyóirat együttesen tette közzé a terület eredményeit. Mindegyik folyóirat külön szerkesztőbizottsággal rendelkezett. Két tudományág, a hidrobiológia és rovartan — megfelelő orgánum hiányában — nem volt képes megfelelő fórumon elhelyezni kéziratait, pedig mindkettő esetében világszínvonalon művelt tudományszakról volt szó. Szakmai színvonal tekintetében az akadémiai folyóiratok a Magyar Biológiai Társaság lapjait megelőzték, de ez inkább a nem azonos olvasóközönség eltérő igényeivel volt összefüggésben. Az Akadémiai Kiadó és Akadémiai Nyomda Elérkeztünk az Akadémia kiadási tevékenységének végrehajtó szerveihez. Az Akadémiai Kiadó (továbbiakban: Kiadó) létrejöttének közvetlen előzményeit részben már korábban is érintettük. A Népgazdasági Tanács 1950. augusztus 2-án utasítást adott "Akadémiai Kiadó Nemzeti Vállalat" létesítésére. [43] A TFNV és TKNV alapítása körüli zűrzavarnak most nyoma sem volt. Sietség, de nem kapkodás jellemezte az Akadémiai Kiadó születését. Alapítólevelében körültekintően fogalmazódik meg a Kiadó feladatköre:" ... az akadémikusok műveinek és általában az akadémiai színvonalon mozgó kiadványoknak, a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt könyveknek és egyéb közleményeknek kiadása és forgalomba hozatala." [44] A határozat a Kiadó főfelügyeleti szerveként az Akadémiát jelöli meg, melynek Titkári Hivatala még ugyanaznap levélben fordult a Budapesti Törvényszékhez, kérve a Kiadó bejegyeztetését. [45] Az ekkor érvényben levő jogszabályok[46] értelmében ugyanis csak a cégbírósági bejegyzés megtörténte után