Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

50 Ezek után joggal csodálkozhat az olvasó azon, hogy az Akadémiai Kiadó kulcsszerve, a KFB az említett fogyatékosságok ellenére, hogyan volt képes a mellékletekben is látható eredmények elérésére? A magyarázat az "alsóbb szintek", az osztályok és az Akadémiai Kiadó tevékenységének fokozatos javulásában rejlik. A tudományos osztályok, mint a publikáció folyamatának elindítói, és az Akadémiai Kiadó, mint ugyanazon folyamat befejezője egyre inkább ellensúlyozni tudta a mechanizmusnak ezt a kevésbé olajozottan működő alkatrészét. A tudományos osztályok[33] Folytatva a kiadványozás szervezeti egységek szerinti vizsgálatát, az osztályok szerepének tárgyalását külön is időszerűnek és fontosnak tartjuk. Az egyes osztályok publikációinak ismertetése megfelelő fórumot még sohasem kapott. Néhány kisebb közlés és a II. osztály könyvkiadásáról szóló rövid, hivatalos beszámoló[34] sem jelent kivételt. Úgy véljük, hogy napjainkra egy sor tudományágnak kialakult a maga széles és érdeklődő közönsége, mely az e területen működő — bármely szintű — pedagógusokból, az ilyen pályára készülő közép- és felsőfokú iskolák diákságából, kezdő és gyakorlott szakemberekből, a technika- és tudománytörténettel foglalkozókból stb. tevődik össze. Ilyen igények kielégítésére az "Osztályközlemények", vagy az Akadémiai Kiadó csak könyvészeti adatokat tartalmazó kiadványjegyzékei nem alkalmasak. Ugyanakkor az egyes osztályok könyvés folyóiratkiadásán, annak történetén keresztül bepillanthatunk az adott osztály által összefogott tudományoknak a széles közvélemény számára talán ismeretlen világába, közelebb kerülve a XX. század második fele e létfontosságú és érdekes területeinek apró és nagyobb — tudományos és tudományszervezési — problémáihoz. E munka keretei csakis azt engedélyezik, hogy a legfontosabbnak ítélt tények közzétételével, a belőlük levont következtetésekkel megkíséreljük az egyes osztályok és az általuk reprezentált tudományágak publikációjának vázlatos összefoglalását. Az Akadémia tudományos osztályai — korszakunkban még csak 7 osztály és a hozzájuk hasonlóan működő Biológiai Csoport, valamint 1958-tól a Pszichológiai Bizottság[35] — biztosították az akadémiai kiadványozás sajátos, magas színvonalú tudományos jellegét. Az egyes tudományszakok az Akadémia tudományszervező funkciójából eredően és hagyományaihoz híven osztályokká szerveződtek, melyekben az illető tudományágat művelők kifejthették tudományos tevékenységüket úgy, hogy egymástól való elszigeteltségük megszűnt, az egyes osztályok együttesen pedig megfelelő lehetőségekkel és feltételekkel alkották — és alkotják — anemzeti össztudomány egy-egy területét. Mindezt azért kell hangsúlyoznunk, mert a múltban — és hellyel-közzel a tárgyalt időszakban — tudományos, gazdasági, nem ritkán politikai okokból egyes tudományágak kedvezményezettebb helyzetbe kerültek, és ez a tudományos világban bizonyos feszültségekkel járt. 1950 és 1960 között előfordult, hogy jelentős tudományágak osztályba vagy osztállyá szerveződése nem történt meg, művelőik megfelelő érdekképviselete sem volt biztosított, így a fejlődésükhöz szükséges anyagi-erkölcsi segítségben sem részesülhettek. Általában azonban az osztályok lehetővé tették a tudományterületükön dolgozók tömörülését, az oly fontos szakmai kapcsolatok kialakulását és ápolását,