Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

Jegyzetek az I. fejezethez

36 nak. A KKB kénytelen volt a folytatás jogát hátrányos feltételekkel eladni a Franklin-Társulatnak. MTAKK RAL lg.tan. jzk. 1876.jan.16. [58] RAL 319/1883. [59] RAL 106/1887. [60] RAL KKB 1888. ápr. 14. és máj. 28. (Concha Győző: Újkori alkotmányok I-II. 1884.) [61] RAL KKB 1889.jan. 7. [62] Ak. Ért. 1890. 669-670.old. [63] Ak. Ért. 1891. 66. old. [64] Kőnig Gyula: A művelődés egységéről. Ak. Ért. 1892. 329-332. old. (Kőnig befolyásos kultúrpolitikus és — európai hírű matematikus létére — kiváló könyvszakember volt. 1890-től 1894-ig a KKB-ba őt delegálta a III. osztály.) [65] Kautz megnyitója. Ak. Ért. 1905. 263-273. old. [66[ Uo. 266.old. [67] A száműzött Rákóczinak a KKB-re gyakorolt sorvasztó hatását kiemeli Fráterné is. (Id.mű 41. old.) [68] Ak. Ért. 1914. 472. old. A távozó Riedl Frigyes búcsúszavaiban leszögezte: "A ki netán 100 év múlva a könyv bírálataival foglalkozik majd, nem fogja megérteni fogadtatását, ha nem veszi figyelembe, milyen hihetetlenül kiélesedtek jelenleg nálunk a politikai pártviszonyok." Hozzátette, hogy "teljes megnyugvással" vállalja a felelősséget a könyvért. (Uo. 471.old.) [69] Javaslata: Ak. Ért. 1914. 473. old. Az összesülés ezt változatlan formában elfogadva az Ügyrendbe iktatta: Ak. Ért. 1915. 435. skl. 20 évig maradt érvényben ez a rész. Az 1936-os Alapszabály és Ügyrend a KKB-ról már szinte csak futólag emlékezik meg, összefüggésben annak teljesen jelentéktelenné vált tevékenységével. (Az MTA Alapszabályai és Ügyrendje. Bp. 1936. Franklin. 31.-32.old. és 41.old.) [70] A II. osztály 5. ülése. Ak. Ért. 1914. 469-470. old. Ugyanakkor Concha is leszögezte: "...nem helyeselhető,hogy a munka épp az akadémia népszerű és népszerűsítő vállalatában jelent megl' Mint történész és mint osztályelnök azonban hozzátette, hogy "a mű, mint magánmunka, megfelel a tudomány követeléseinek" és hogy Szekfü "subjectivizmusát... semmiféle akadémiai bírálat, sem a közvélemény nem korlátozhatja." [71] RAL KKB 1934.nov. (Brandenstein Béla: Az ember a mindenségben I-III. 1936-1937.) [72] RAL KKB 1945.jan.25. [73] RAL KKB 1945. [74] Csengery Antal elnöki megnyitó beszédében hangzottak el e kifejezések. Ak. Évkönyvei 1878. 10. old. [75] A Magyar Tudományos Akadémia az ellenforradalmi korszakban. 1919-1945. (in: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Bp. 1975. Akadémiai.) 265.-345. old. [76] Vö: Riedl felszólalása: 68. jz. Az Akadémiának tehát nem minden tudománypolitikai elképzelése vált valóra. Mégis, Kosáry Domokos téved, amikor a tudomány-népszerűsítést a szépirodalommal egy kalap alá véve, azt az "Akadémiához nem illő funkciónak" nevezi. Az eleve nyelvművelő intézmény egyébként joggal tarthatta kiemelt fontosságúnak a nyelvápolást is. Az Akadémia különben mindkét feladatot a mai napig is sajátjának tekinti. (Kosáry Domokos: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás szerepe a társadalomtudományok fejlődésében. AL. Hangtár 162/A.)