Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)
I. Közművelődés és könyvkiadás a régi Akadémián
19 egy Csengeiy elnöklete alatt összeülő albizottságra bízták, melyben Toldy Ferenc, Hunfalvy Pál, Szily Kálmán és a KKB előadója, Fraknói Vilmos kapott helyet. A KKB az albizottság javaslatait elfogadta. Ezek lényege, hogy a természettudományok publikációit a KKB a Természettudományi Társulat erkölcsi és anyagi támogatásával kívánta elősegíteni. Meglevő és mozgósítható tőkéit inkább a szintén nem kockázatmentes saját vállalkozására igyekezett koncentrálni. E koncepció helyességét a ül. Osztály is kénytelen volt belátni. Azonban az Akadémia későbbi társadalomtudományi orientációja is nem kis részben ennek hatására alakult ki. A Természettudományi Társulatnál egyébként szintén 1872-ben alakult meg a Könyvkiadó Bizottság, melyet az Akadémia évi 2000 forintos segélyének fejében árainak mérséklésére kötelezett. Ennek a Társulat eleget is tett, az általa közreadott munkák árai 150 ívenként 21-ről 15 Ft-ra csökkentek. A kiadványok belső lapján pedig megjelent a hálás felirat is: "A M.Tud. Akadémia segélyezéséből". A KKB kiadványai többé-kevésbé rögzített program keretében kerültek az olvasók kezébe. Ebbe a programba felvétetni: egyszerű, patriarchális folyamat volt, különösen, ha az ajánlkozó egyben a KKB tagja lehetett. De rajtuk kivül is szinte minden akadémiai tag e "szerkesztő-bizottság" tagjának érezte magát. Ha — természetesen idegen nyelven — jónak tartott könyvet olvastak, mindjárt igyekeztek fordításra ajánlani a KKB valamelyik tagjának. Itt megbeszélés döntötte el, h ogy az osztályok, vagy a központi kiadván;^zás profiljába illeszkedik az illető munka . A "M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata" (ti. vállalkozása) átfogó cím alatt a korszak híres, többnyire liberális szellem ű munkáinak kiadására gondoltak. Ezért találjuk az első ciklus szerzői között a hírneves német Hellas-kutató régészt, Ernst Curtiust; az akkoriban igen elterjedt ún. organikus jogelméleti iskola egyik vezető képviselőjét, a svájci Johann Kaspar Bluntschlit vagy a nagy francia forradalom máig talán leghatásosabb és legtöbbet vitatott történetíróját: az angol Thomas Carlylet. Vajda János maga fordította le magyarra Désiré Nisard francia irodalomtörténész művészettörténeti tanulmányait. Nem meglepő az sem, hogy az angol liberális társadalomtudomány olyan meghatározó egyéniségeinek, mint a historikus Macaulay, vagy a jogász H. J.S. Maine, nevei szintén már a tematikával kapcsolatos első megbeszélésen szóba kerültek. Az első magyar munka e keretben Hunfalvy Pál Etnographiája volt, Macaulay "Anglia történetét" maga Csengery fordította, nem fogadva el honoráriumot. Nem szépirodalmi munka esetében szenzáció-számba ment, hogy e könyv elővételben 2000 példányban elfogyott. A KKB 1870 és 80 közötti üléseinek főszereplője az Akadémia másodelnökeként e Bizottságnak is elnöke, Csengery Antal volt.Mellette kiemelkedő szerepet játszott az előadó, Fraknói Vilmos is. Rendszerint jelen volt még a főtitkár, az osztályelnök és osztálytitkárok, továbbá 2-2 akadémiai tag szintén az osztályok képviseletében. Őket fontos funkciójukra 3 évnyi időtartamra választották [ 46]. Rajtuk kivül az időről-időre meghívott személyek szólalhattak fel az Akadémia — összetételét tekintve — legrangosabb Bizottságában. A KKB előadója az akadémiai tagsággal járó honoráriumon túl évi 400 Ft tiszteletdíjat kapott, amiért két ülés között az összes ügyeket elsősorban ő intézte. A Bizottság jegyzőkönyvei, iratai, a legszükségesebb kiadásokat fedező pénze az előadó lakásán voltak. Onnan bonyolította le ugyanis a KKB levelezését, és a kéziratok
