Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit (A MTAK közleményei 10. Budapest, 1980)
A fiatal Kaffka Margit
151 lyen szókkal szabad csak illetni a Noémi és a Tüzek költőjét, — én mégis megmerészelem, — az én egyszerű, ormótlan kis betűimmel, s ha nincs bátorságom a költőhöz, — az emberhez fordulok." Meg kell köszönnöm, hogy olyan elnéző jóindulattal fogadta egy magamforma kis dilettáns leány próbálkozásait, amikből bizonnyal kiérezte, ha mást nem, azt a szerénységet, mely nem is lép több igénnyel a közönség elé, minthogy becsületes dilettánsnak tartsák. A Genius volt szerkesztője, ki ismeretlenül irogatott néha kritikákat nekem, — most egy levélben tudtul adta a Kiss József jóakaró mosolyát, amivel a könyvecskémet átforgatta, — minap pedig megkaptam A Hét második példányát. Ebből gyanítom, hogy ha ezentúl mégis kedvem jönne verset írni néha, ez a lap nyitva lesz előttem. Mind a két dologért hálás köszönetet mond Miskolcz, 1904.11.21. Kaffka Margit." A könyv sikere mellett 1904 elején megtörténik az eljegyzés is. Erről a Szatmármegyei Közlöny így ad hírt 1904. március 6-i számában: " Eljegyzés . Fröchlich Brúnó csíkszeredai földbirtokos a napokban jegyet váltott Kaffka Margit kisasszonnyal, néhai Kaffka Gyula vármegyei tiszti főügyész és neje Uray Margit kedves leányával. Csak nem rég jelentek meg Kaffka Margit versei, a melyeket az egész sajtó nagy dicsérettel fogadott, csak nem rég avatták fel országos hírű poétává s íme a Helikonon a múzsa csókja után Hymen rózsalánca, rabigája következett. Kivánjuk azért a kedves költőnőnek, hogy legyen édes Hymen rózsalánca, szívvilága legyen ezentúl is oly boldog, hogy lantját jövőre is dalra keltse! Ezt kívánjuk a mi kedves, bájos földinknek!" A Miskolczi Napló-ban 1904 március 9-én megjelenik "Tudom" c. verse, amelyet már előbb a Magyar Géniusz "Fényben" cím alatt közölt. Barátnőjével, Heddával, megszűnik a levelezés, de pesti rokonaiknál találkoznak. Mindketten menyasszonyok, a vőlegények is ott vannak. "De — mondta nekem Hedda — úgy elmerültünk mi ketten a beszélgetésbe, hogy mind a kettőről megfeledkeztünk." Kaffka Margitot az első könyv sikere új munkára ösztönzi. Már 1904-ben megjelenik a "Levelek a zárdából" c. kis regénye, a Magyar Könyvtár 437. számaként, "Nyár" című hosszabb elbeszélésével együtt. A könyvön már F. Kaffka Margit név áll. Pedig még csak menyasszony. A "Levelek a zárdából" saját magános gyermekségét, apja halálát, "Kövesdy bácsit" — "aki rége n mindig cukrot hozott nekem és mos t is hozott egy nagy pakk mindenféle cukrot. Azt kérdezte, hogy mit üzenjek neked " Anyja második házasságát, ifjú évei vergődését írja meg. A könyvben egy gyermek leveleivel beszél hozzánk. A legkönnyebb formát választotta s olyan sikeresen, hogy ma is egyik legtisztább írása. A többi könyveivel szemben ebben nincs semmi keresettség. Ez is túlfűtött ugyan, de ez itt helyénvaló. A téma elbirja ezt a belső lázat, sőt elbírja — a ké-
