Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)

Irodalom, jegyzetek

55 zépre építették. Felelet lehetne erre az, hogy a rizalittól délre eső homlokzatrész a Pesti út felőli nézetben perspektivikusan rövidül, tehát a rizalit innen nézve optikailag mégis a középtájon helyezkedik el; további kérdés viszont, hogy a Pesti út mentén fekvő régi gazdasági épületek nem takarták-e éppen ezt a nézetet. Nincs magyarázat a rizalitot tagoló három ablak (a középső vakablak!) aszimetrikus elhelyezésére; s ha helyes az a feltevésünk, hogy a rizalit az összekötőszárnnyal együtt épült a XIX. század első felében, akkor kérdés, hogy a rizalit oromzata továbbélő barokk reminiszcencia-e, melyet a főépület hatása indukált, vagypedig eklektikus kiegészítés, mely a jelenlegi ablakkeretezésekkel egyszerre készült. [28] A nyitott formára utal — azonkívül hogy ez volt a szokásos és logikus megoldás — az, hogy a tornác pillérei a pillérközöket záró faltól már az alapozásnál elválnak; továbbá az egykori tornácnyílás íve a főépület nyugati zárófalán az összekötő szárny padlásán világosan látható repedéssel válik el, azaz utólagos befalazásról van szó. [29] A rekonstrukciót a felújítás tervezője, Váli István készítette. [30] PML, IV. 23/a/l, CP.I.4, p. 1328. [31] Bartók, 1974, p.134. [32] Esküvője, majd gyermekeinek születése az aszódi ágh.ev.egyház anyakönyveibe vannak bejegyezve 1715-től (Doby, 1892, p. 75. és Doby, 1901, p.24.). [33] Bél Mátyás, 1737, p.148. [34] A péceli kastélyra vonatkozólag; Zsindely, 1956. A keresztúri kastélyra vonatkozó utalásokra is ez a cikk hívta fel figyelmünket. [35] Ráday levéltár, VI.a, Ráday I. Gedeon levelezése, 1144.: Kossuth Ferenc tiszttartó levele Pécelről Ráday Gedeonhoz, 1761. III. 29. [36] Zsindely, 1956, p.271. [37] Uo, p.258. [38] A Podmaniczky-család címerének főalakja egyik kezével levágott török fejet tartó, a másikkal kardot emelő vitéz; ez látható a keresztúri északi oromzaton és az aszódi kastély kettős címerein is, a baloldali pajzsban. Az Osztroluczky-címer pajzsában — a heraldikus szakirodalom szerint — egy kürt vállszíjjal látható. Az aszódi kastély régi szárnyán és kapuján lévő kettős címereken az Osztroluczky-címer kürtjét egyenes kard, illetve hoszszú tőr keresztezi, mely egy koronán van átdugva; a noha ez a címerforma a Csörgheő-féle Wappenbuchban nem szerepel, biztosra vehető, hogy Osztroluczky-címer, mivel az aszódi kastély régi szárnyát Podmaniczky I. János és Osztroluczky Judit építtették. A rákoskeresztúri kastély északi oromzatán a jobboldali pajzsban ugyanez a címer látható; az eltérés csupán anynyi, hogy a kürtön egy csavarulat is van. Az Osztroluczky-címer kürtje