Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)

Irodalom, jegyzetek

54 [13] OL, P. 519. (Orczy-család levéltára, Familiaria), Podmaniczky-család, No. 6. [14] Uo. [15] Uo. [16] Doby, 1892, p.75. [17] OL, P. 519. (Orczy-család levéltára, Familiaria), Podmaniczky-család, No. 6. [18] Minderről részletesebben ld. az Építéstörténet c. fejezetrészt. [19] Bujanovszky, illetve özvegye 1801-ben három kocsmát bérelt a keresztúri Orczy birtokrészből. 1767-től Beleznayné teljes birtokrészét bérelték, s ez a bérlet még Beleznayné halála után, a XIX. század első két évtizedében is fennállt. (OL, P. 518, Orczy-család levéltára, Possessionaria, Rákoskeresztúr, No. 29, 36, 65, továbbá Vargha, 1933, p.32, és Bartók, 1975, p. 262, 268.) [20] Vargha, 1933, p.31-32. [21] Vargha, 1933, p.63-64. [22] Vargha, 1933, p.63-64, 145. [23] Az idevonatkozó végrendeletek nyomtatott példányai megtalálhatók: MTAK, K. 1265. 134. sz.: gr.Vigyázó Sándor fiókvégrendelete, 1919.11.15. 135.sz.: gr.Vigyázó Ferenc első végrendelete, 1921.V.6. 136.sz.: gr.Vigyázó Ferenc második végrendelete 1923.X.25. 137.sz.: gr.Vigyázó Sándorné Podmaniczky Zsuzsanna végrendelete, 1923.VIII. 11. Az Akadémiára szállt Vigyázó-vagyonra vonatkozólag: Gergely, 1971. [24] Gergely, 1971, p.69. [25] Bartók János, akinek Rákoskeresztúr község gondosan megírt történetét köszönhetjük, (Bartók, 1973, 1974, 1975) hátizsákban mentett meg néhány iratot 1945-ben, melyeket munkáiban fel is használt; ezeket az iratokat fia, dr. Bartók Albert 1975-ben juttatta el az Akadémiai Könyvtár Kézirattárába. [26] 1961-ben a helyreállítás előtt falkutatást is végeztek az épületen; az erről készült dokumentáció a BMF gyűjteményében található. [27] Megjegyzendő, hogy a melléképületnél több nyitott kérdés is van még, elsősorban a rizalittal kapcsolatban. Ha helyes az a feltevésünk, hegy a rizalit architektonikus tagolásul készült, akkor kérdés, hogy miért nem kö-