Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

A Knauz-hagyaték liturgikus töredékeinek proveniencia meghatározása

69 f. 2'. non referunt... patientia. Off. Perfice gressus. Sec. [Presta] quesumus domine hostias. Com. Introibo. Compl. Supplices te rogamus. Dom. in L. Esto mihi. V.flnte] speravi[ . [Coll. ] Preces nostras. Ad Roma. [!] Si iniquia hominum... non gaudet super [iniquitate. ] A borítólapon kiviil Gubasóczy Boldizsár neve. Belül egy fehér előzéklap után: "Regestum continens Rationem totius introitus et exitus pecuniarii Claustri Sancti Benedicti de iuxta Gron a Prima die mensis May anni 1602 usque eandem sequentis anni sub Prefectura Rmi Domini Balthasaris Gubassóczy Archidiakoni Geömöriensis Canonici Strigoniensis percepti et erogati fideliterque conservati ac ad manus Dnorum Venerabilis Capituli Comisariorum assignati". A köteten kivül nincs esztergomi káptalani jelzet ! Gubasóczy prefektusságáról Haiczl Kálmán nem tud, ő 1599-1605 között Zlatári Mátyást emliti prefektusként[181]. Kollányi ugy tudja, hogy Zlatári 1605. ápr. 16-án nyitrai foesperes lett, és még ebben az évben szentbenedeki prefektus. Gubasóczyról pedig ugy tudja, hogy 1605-ben működött Garamszentbenedeken. A T 272-273 és az Eszterházy levéltár-ban lévő számadás alapján pontosan fel tudjuk osztani a Haiczl által Zlatárinak tulajdonított 6 évi prefektusságot: mégpedig a f. 10. tanúsága szerint 1598/99-es számadás Zlatárié. A f. 12'. 1600. jun. 1. -1601. jun. 1. Filo János, f. 13. 1601-1602. Zlatinai György. OL Eszterházy levéltár+f. 16'. 1602. máj. 1. - 1603.máj.l. Gubasóczy Boldizsár. 1603. máj. 1.-től Dubovszky György szentgyörgymezei prépost a prefektus, (f. 8.) Gubasóczy prefektusságáról azért nem tudtak biztosat sem Kollányi, sem Haiczl, mivel az 1602/3-as év számadáskönyve az esztergomi káptalani levéltár XVIII. sz. -i rendezése előtt Eszterházy Miklós nádorhoz került. Ezért nincs is rajta káptalani jelzet. De hogyan kerülhetett egy számadáskönyv a nádorhoz? Az esztergomi Szt. István protomartyrról elnevezett prépostságnak voltak Hont megyében birtokai. Ezeket a birtokokat elzálogosították, de amikor a török miatt elvesztették Esztergom környéki birtokaikat, a társaskáptalan érdeklődni kezdett a Hont megyei birtokok iránt, és a garamszentbenedeki konvent 1633. jun. 14-én kelt hiteleshelyi kiadványából tudjuk, hogy Jakussich György szentistváni prépost, esztergomi kanonok megkereste Eszterházy Miklós nádort, hogy indítson kutatást a prépostság iratai iránt. Ekkor a nádor kiküldöttje mellett szerepel a szentbenedeki konvent embere is, akik meghallgatták Bát, Tótbaka, Újvár birtokosait a fenti ügyben. Az erről szóló jegyzőkönyvet 1713. máj. 10-én adták át királyi parancsra Mártonffy György erdélyi püspöknek, aki egyúttal szentistváni prépost és esztergomi kanonok is volt[182]. Valószínű, hogy a káptalan a jövedelem bizonyítására mellékelhette egy másik birtokának, a garamszentbenedekinek számadását a nádor számára. A számadás nem szerves része az Eszterházy levéltárnak, annak végén, a vegyes iratok között található, tehát csak ilyen közvetett módon kerülhetett a nádorhoz. (I—II. tábla)