Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi egyház nagyszombati története

40 Vilmossal bezáróan, helyileg is összekeverte a jezsuita kollégium könyvanyagát az esztergomi egyház könyvtárával, amelyet a későbbiekben érseki könyvtárként emlegetnek[96]. A félreértések tisztázását nehezítette, hogy Dümmerth Dezső szerint a jezsuiták feladata volt az "érseki" könyvtár felügyelete. Ezt az állítását a budapesti Egyetemi Könyvtár Ac 78 jelzetű kötetére alapozza. A "Rerum a societate Jesu in oriente gestarum" c. kötetben a következő bejegyzés olvasható: "Collegii Arch. Strig. sub cura PP. Societate Jesu Lit. J.N. 1624"[97]. Ez a Collegium Arch. Strig. nem az érseki könyvtár, hanem az egykori esztergomi székesegyházi iskola, amely Oláh Miklósnak köszönheti nagyszombati létét. Ugyanis a nagyszombati városi iskola a XVI. sz. közepén egyesült a plébániai magyar iskolával. Az érsek rögtön a letelepedés után megszervezte az érseki iskolát, ezt 1554-ben Oláh Miklós egyesitette a városi iskolával, gimnáziumi szervezetet adva neki, vezetését pedig a jezsuitákra bizta. Oláh Miklós a papi pályára lépőknek bennlakást (collegium) is biztosított. A jezsuitáknak 1567-es távozása után az iskolát a káptalan vette át, de a jezsuiták 1615-ben, amikor másodszor is visszatértek, átvették újból az iskola vezetését[98]. Amikor pedig beköltöztek az egykori domonkos kolostorba, az iskolát is áthelyezték oda[99]. Az egyetem szervezetének kiépülésekor az esztergomi érsekek is alapítottak un. collegiumokat részint a nemes ifjaknak, részint a papi pályára készülőknek. Ezek azonban az egyetemhez kapcsolódó intézmények voltakjlOO]. A jezsuitáknak sem a turóci, sem a vágsellyei korszakban nem volt kódexük. Az első kódexet a második nagyszombati korszakban, 1628-ban szerezték[101], A nagyszombati jezsuita kollégium könyvtára azonos a znióváraljai alapokon létesített első, 1561-es nagyszombati alapításra visszanyúló vágsellyei könyvtárral|l02]. Vágsellyére pedig Augsburgból és Velencéből érkeztek könyvek[103]. Ha a fentiek ellenére még kétséges lenne a jezsuita és az esztergomi könyvtár különállósága, nézzük meg, van-e az Egyetemi Könyvtár és a Knauz töredékek között legalább egy, azonos kódexből kikerült töredék. Ha együttőrzött könyvtárakról van szó, elképzelhetetlen, hogy ne használják fel ugyanazt a kódexet borítólapnak. Az Egyetemi Könyvtár töredékei között egy töredék esztergomi kódexből származik. EK 236. Fz a MTAK T 308 töredék része, mindkettő része az esztergomi un. Pálóczy antifonálénak. A másik töredéken EK 32 esztergomi káptalani magánlevéltári jelzet van, Capsa 25 E'ccl. fasc. 5. N. 8. Kapronczi László garamszentbenedeki prefektus 1575. évi számadását kötötték bele. A kódexlapon Knauz kézírásával az évszám javítása is olvasható|104). i zeket a töredékeket azonban az Egyetemi Könyvtár 1966-ban vásárolta, igy nem a jezsuita könyvanyaggal kerültek az Egyetemi Könyvtárba.