Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

32 giek főleg textíliákkal és fémárukkal kereskedtek. E kereskedők áruival Budán, itt élő és meghonosult családtagjaik, vagy faktoraik foglalkoztak. Ilyenek pl. a budai Hallerek. A nürnbergi Halierek közül néhányan előbb Pesten, majd Budán, később Erdélyben telepedtek le. Már 1480-tól ismerünk egy Rupreeht Haliért, aki fiaival együtt Buda és Nürnberg között élénk kereskedelmi tevékenységet folytat mint budai polgár. Egy bizonyos Wolf Haller is részt vett Koberger könyvkereskedelmében, állítólag Budán vezette Koberger üzletét. Wolf Haller 1491-ben Koberger veje lett. A textil-, fém- és egyéb kereskedelem mellett nem elhanyagolható Budán tehát a könyvkereskedelem sem. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint könyvkereskedőinek nagy száma. Legalább másfél tucatot ismerünk név szerint, s ebből tizenhárom egyúttal könyvkiadó is. [93] Budán 1473 táján Hess András, Krakkóban 1474 körül Caspar Hochfeder próbálkozott meg a nyomdászat meghonosításával. Egyik vállalkozás sem járt tartós sikerrel. így a magyar és lengyel könyvpiacot is külföldi nyomdák látták el nyomtatványaikkal. [94] A magyar kiadók fő foglalkozása a XV. század végén és a XVI. század elején (egészen a mohácsi vészig) a könyvkereskedelem volt. Nemcsak saját kiadványaik terjesztésével foglalkoztak, hanem külföldi kiadóknak és könyvügynökségeknek is a bizományosai. Theobald FEGER a budai könyvárusok között talán az első. Az 1480-as évek elején telepedhetett Budára. Hogy többek között Koberger faktora is volt, bizonyítja a Schedel-féle Világkrónika 1509-es zárszámadása, ahol Feger is fel van sorolva 56 forint tartozással. [95] Belföldi nyomdák hiányában tehát a magyar könyvárusok külföldről kénytelenek fedezni a könyvszükségletet. "A külföldi könyvek behozatala elég tekintélyes lehetett ... Budán még éltek a könyvkedvelő Vitéz János és Corvin Mátyás hagyományai, és jó megélhetést biztosítottak az ott letelepedett könyvárusok számára."[96] Varjas idézett tanulmányában részletesen kifejti a Hess András-féle nyomda megszűnésének okait. Ezek egyike, hogy a budai nyomda nem volt versenyképes. Hess aligha gondolhatott arra, hogy bekapcsolódjék az európai könyvpiac vérkeringésébe. Hess Budán nehezen mérhette fel a könyvkiadás nyugat-európai szükségleteit. Buda túlságosan távol esett a korabeli könyvkereskedelem központjaitól. [97] Koberger viszont nagyon jó érzékkel mérte fel az igényeket. Példa erre az 1501. január 21-én kelt levél, amelyben azt írja Amerbachnak, hogy Hans Petri halassza el a Glossa újra nyomtatását, most el kell kerülni az árak zuhanását. Két év múlva azonban arról tájékoztatja Amerbachot, hogy Petrivel megbeszélte, hogy mutatót kell készíteni a bázeli nyomdában megjelenő Bibliához (GW 4285), mert az kelendő lenne. [98] Szó volt eddig a Koberger-féle könyvkereskedelem különböző formáiról: reklámokról, könyvvásárokon való részvételről, a könyvbizományosokról, vándor kereskedésről, de nem szóltunk Nürnbergről, pedig Nürnberg maga is felvevő piac volt. Hiszen a városnak gazdag polgárai, patríciusai, művelt humanistái voltak, nem is szólva arról, hogy hét férfi és két női kolostora volt. Ezek is könyvvásárlók voltak. Korábban már utaltunk a könyvgyűjtő Hartmann Schedelre