Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

25 A kiadó Koberger első, teljes kolofonnal ellátott könyve, Boethius De consolatione philosophiae (GW 4573) latin és német nyelvű kiadása 1473. július 24-én jelent meg. Ezt azonban, a tudomány mai állása szerint, tíz másik, kolofon nélküli kiadványa megelőzte. Ezért is valószínű, hogy már nem sokkal 1470 után megkezdte nyomdászati tevékenységét. Ettől az évtől kezdve bérelte az Egidienhof-beli nagy házat is, ahol nyomdája mindvégig működött. Talán még 1470-ben jelent meg JACOBUS DE VORAGINE: Sermones dominicales per totum annum (Panzer IX. 259 p. 340 c) szentbeszéd gyűjteménye és egy zsoltárkönyv, PSALTERIUM LATINUM (BMC II 411). További három látott napvilágot 1471-ben, HONORIUS AUGUSTODUNENSIS: De praedestinatione et liberó arbitrio, NIDER, Johannes: De morali lepra és ugyancsak NIDERtől Manuale confessorum (mindhárom BMC II 411). A következő ősnyomtatványokat 1472-re datálják, BURLAEUS, Gualtherus: De vita et moribus philosophorum (GW 5785), HONORIUS AUGUSTODUNENSIS: De imagine mundi (BMC II 411), EYB, Albertus de: Ehebüchlein (GW 9520; a GW pontos dátumot is ad: 1472. okt. 16.), POGGIUS, Johannes Franciscus: Liber facetiarum (BMC II 412) és végül ALBINUS PLATONICUS: Diseiplinarum Platonis epitome (GW 806). Ez utóbbin a nyomdász már feltüntette a pontos megjelenési időt: 1472. nov. 24., nevet azonban még itt sem közöl. Érdekes kicsit közelebbről megvizsgálni ezt az első tíz művet, mert Kobergernek szinte egész kiadói tevékenységére jellemző. Egyébként ugyanezt a képet kapjuk Koberger kiadói tevékenységéről, ha kutatásunk tárgyává a vizsgált kötésekkel borított műveket tesszük. (Ld. a bekötött művek jegyzékét.) JACOBUS DE VORAGINE a XIII. században élt, domonkos szerzetes volt. Legismertebb műve a szentek életéről írott könyv. A Legenda sanctorum-ot, vagy ismertebb címén a Legenda aurea-t sokszor kiadták, nagy népszerűségnek örvendett. Koberger 1478-1501 között hatszor adta ki. A fentebb említett SERMONES DOMINICALES ugyancsak számíthatott a kelendőségre, mint ahogy a PSALTERIUM is. Hiszen prédikációgyűjteményt, zsoltárkönyvet, breviáriumot és misszálékat fontosabb volt kiadni, tekintettel az állandó templomi használatra, mint a bibliát. (Persze azért Koberger nagyon szokszor jelentetett meg bibliát kommentárral vagy anélkül.) Koberger szívesen adta ki filozófusok, főleg skolasztikusok műveit. Ilyen a XIV. században élő HONORIUS AUGUSTODUNENSIS és az angol skolasztikus filozófus Burlaeus is. WALTER BURLEY Occam tanulótársa s vele együtt Duns Scotus tanítványa volt. Koberger Burleynek a filozófusok életéről szóló munkáját háromszor adta ki. Egyébként Duns Scotust is többször kiadott. A filozófusokhoz tartozik ALBINUS PLATÓNICUS i. sz. II. századi filozófus (kinek híres tanítványa Galenus) és a három évszázaddal későbbi, ugyancsak kedvelt Boethius. JOHANNES NIDER szintén domonkos volt. Részt vett a bázeli zsinaton, 1431ben nürnbergi prior. Valószínűleg ezért figyelt fel rá Koberger. Koberger nem sok humanista művet adott ki. Élő szerző munkáját pedig még kevesebbet. így hát kivételes ALBERT VON EYB (1420-1475), aki egyébként II. Pius kamarása volt, és a korai német humanizmus egyik jelentős képviselője.