Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

21 2.4 ANTON KOBERGER, A NYOMDÁSZ ÉS KIADÓ A nyomdász A könyvnyomtatás feltalálását követő első fél évszázad legjelentősebb német nyomdásza kétségtelenül Anton Koberger. Feltételezhető, hogy Koberger figyelmét a könyvnyomtatásban rejlő lehetőségekre éppen Sensenschmidt tevékenysége hívta fel. Sensenschmidtnek valószínűleg Gutenberg egyik embere, Heinrich Kefer [Keffer] segített nyomdája berendezésénél. Kefer az 1473-ban megjelenő Rainerus de Pisis: Pantheologia c. mű (BMC II 405) kolofonjában együtt szerepel Sensenschmidttel mint "magister artis impressoriae". Sensenschmidt 1478-ban áttette működését Bambergba, talán éppen azért, hogy Koberger konkurrenciája elől kitérjen. [35] Egy másik mainzi nyomdász is élt Nürnbergben: Konrád Zeninger. A nürnbergi polgárkönyvek már 1465-ben említik a nevét. Saját nevével ellátott nyomtatványok előállítójaként, vagyis mint nyomdász csak 1480-83 között szerepel. Valószínű, hogy közben is a szakmánál maradt, de mások számára, talán éppen Kobergernek dolgozott. [36] Arról nem tudunk, hogy Koberger más városba ment volna a nyomdászmesterség elsajátítása végett. Feltevésünk szerint Nürnbergben kell keresni azt a személyt, akinél Koberger nyomdászati ismereteit elsajátította azután, hogy az ötvösködéssel felhagyott. Ismeretes, hogy 1462. október 27-ről 28-ra virradó éjszaka Nassaui Adolf zsoldosai megtámadták Mainzot. Sok polgár vesztette ekkor életét. A zsoldosok a nyomdászokat (Fust, Schöffer, Gutenberg és társaikat) sem kímélték. Ez nem is csoda, hiszen egy politikai röpirat volt a közvetlen kiváltó oka a támadásnak. Gutenberg ekkor tette át működését Eltvillebe. A nyomdai alkalmazottak Európa különböző városaiban próbáltak szerencsét, "fölszabadultnak érezve magukat a titoktartás kötelezettsége alól. "[37] Ez az esemény meggyorsította a nyomdászat elterjedését Európában. így kerülhetett Nürnbergbe Heinrich Kefer és Konrád Zeninger is. Oscar Hase még egy figyelmen kívül nem hagyható tényre mutat rá, nevezetesen, hogy Nürnbergben két Koberger is szerepel a XV. század közepén mint "nyomtató" (Aufdrucker): Georg és Martin Koberger. [38] Ok oldalági rokonai Anton Kobergernek. Mindkét "nyomtató", éppúgy mint pl. Konrád Forster és több más kódexmásoló barát Nürnbergben, mozgatható betűket használt feliratok készítéséhez. Konrád Forster a bőr kötéstáblákat látta el ily módon feliratokkal. [39]