Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Jegyzetek Léda visszaemlékezéséhez
34 A Tisza Istvánnak szóló levél az Országos Levéltár ME. 1904. V. 346. jelzetű iratcsomójában van. Az iratcsomó "A 'Nagyszeben és Vidéke' című lap subventioja" feliratot viseli. A palliumon több akta száma van felsorolva. Az 1633. sz. aktához van sorolva Ady levele. A levélre ceruzával írott név: "Bérezik". A nem magyar-lakta vidékek magyar nyelvű politikai lapjainak bizalmasan kezelt, de köztudott támogatása a kormány nemzetiségi politikájának része volt. Ady kérésének azonban a nagyszebeni hetilap támogatásához semmi köze nem lehetett. A levél megválaszolásra Bérezik Árpádhoz, a sajtó osztály vezetőjéhez került, ő azonban az elutasító választ sem íratta meg, s az iktatás nélküli levelet ebbe az aktába csúsztatták be. Ady, mint debreceni űjságíró Bérezik színdarabjáról elmarasztaló kritikát írt a Debreceni Főiskolai Lapok 1899. jan. 25-i számában (AEÖPM I. 79-81). Valószínű, hogy Bérezik ezt a kritikát ismerte, és lehet, hogy ennek is szerepe volt abban, hogy Ady levelére még választ sem kapott. A levélből kiderül, hogy Ady "két izben" járt Tiszánál, mindkétszer kérte ezt az állami "tanulmányi ösztöndijat", ahogy Ady Lajos írja, ill. "hivatalos kulturatassé"-vá való kinevezését, ahogy Bölöni György említi (ItK 1957.150). Borostyám Nándor (1848-1902) író, űjságíró. 1870-ben a német-francia háború kitörésekor a Hon tudósítójaként Párizsba ment. 1881 és 1885 között a Pesti Hírlap vezető szerkesztője volt. 1893-ban Párizsba költözött, itt a Le Siecle munkatársa lett, de a Pesti Hírlap és a Pester Lloyd továbbra is közölte írásait. Sajtóügyi tudósítói megbízásáról nincs adatunk. (15) Itt sok novellát ir t — Ez alatt az idő alatt csak három novellája jelent meg: Ottó (Budapesti Napló szept. 27), Beer Sándor (Budapesti Napló okt. 9.) és A Csögi-tábla (Budapesti Hirlap nov. 8. ). A két elsőről feltételezhető, hogy ötletét Léda adta. A másodiknál ennek stiláris bizonyítéka, hogy Beer Sándor feleségét "kisanyó"-nak szólítják. Léda is így szólította leveleiben édesanyját. — Különben még több novellánál kimutatható Léda témasugallata (1. Bustya Endre jegyzeteit Ady Endre összes novelláihoz 1308-1309), ezek azonban nem ebből az időből valók. (16) Beteg lett itt ismé t — Erről panaszkodik innen írt leveleiben is (l. Vál. lev. 108, 111). (17) Gerébi Pal i — Geréby Pál, debreceni földbirtokos és nagykereskedő fia, akivel Ady debreceni újságíró korában 1899. máj. 4-én egy színházban történt összeszólalkozás miatt kardpárbajt vívott. Utána összebarátkozhattak, de nem valószínű, hogy állandó kapcsolatot tartottak fenn. Geréby Párizsba érkezésének időpontja 1904. nov. 30. (RAÖL 593; Vál. lev. 114. — A keltezés mindkét helyen téves; 1. Kovalovszky II. 64-69). (18) 1905 telén haza utazot t — Január 9-10-én érkezhetett Pestre: az első cikkét a Budapesti Naplóba és az első levelét (Brüll Bertának) jan. 11-én írta. (19) Május vagy Junius elején én is haza mente m — 1. Vál. lev. 119-121. (20) Medve Mikló s — (7 - 1946?) Ady barátja a debreceni diákévekből, minisztériumi tisztviselő Bécsben. (21) elkisért Münchenb e — Ady okt. 23-án írja az első levelet a Párizsba visszautazott Lédának (Vál. lev. 127). (22) 1906 tavasszán jöhetet t — Junius 20-án érkezett Ady Párizsba. Bölöni a Hotel de Balconsban foglalt neki szobát (Bölöni 44, 59). (23) sokat koboroltun k — 1. Bölöni 70-71. (24) Augusztus végén utaztunk el Paris ból — Csak szeptember elején indulhattak el. títjuk a levelek és a cikkek keltezéséből következtetve: szept. 9-12. Marseille, — szept. 14-15. Genova, — szept. 16(?)-17 Nápoly, — szept. 18. Messina, —szept. 19. Málta, — szept. 20. Catania, — szept. 25. Fiume, — szept. 30-okt.6. Velence, — okt. 10. Milánó, — okt. 17-nov. 13. Monte-Carlo, Nizza.
