Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)

Függelék

117 Léda — Ady Endrének [Párizs, 1909. jul. 29.] Drága, édes Minden, nem irtam e héten, nem is tudom miért, időm sem volt sok az igaz de azért e miatt bizonyára Írhattam volna, de mint már irtam neked azt hiszem egészen bolond va­gyok bánt hogy nem vagy itt, bánt az is hogy őrjöngök utánad nem tudom miért, mi­nek Te nem törődsz velem ugy érzem, oly Unnepiesen irsz mint egy celebráló püs­pök, annyi minden eszembe jut a miért utálni akarlak [. ] A verseidet is olvasga­tom, azok is olyan hazugok. El kell mennem, de nincs kedvem hozzá és tulajdon­képen azt sem tudom miért és minek kell mennem Pinárd azt mondta mindezt ott fogom megtudni, bolond egy doktor, az itthonmaradáshoz sincs kedvem, vágyom utánad mint egy veszett állat azt remélem látni foglak mielőbb s aztán félek tő­led hogy rossz leszel hozzám. Azt sem tudom szeretsz nem szeretsz, azt hiszem ha biztosan tudnám nem szeretsz egész szépen nyugodtan tudnék megmaradni, ugy e nem szeretsz egy cseppet sem szeretsz ugy e? Azt hiszem képtelen vagy megér­teni mi az enyire vágyódni valaki után, nyújtogatni ki a karokat valaki után milyen érzés ez, erről azt hiszem nincs fogalmad, nagy erőmegfeszitéssel tudom csak visszafojtani hogy ne kezdjek el zokogni bármikor az utcán, az asztalnál az ágyban < bármikor) és mindég. És Te ezalatt Isten tudja hol vagy és mit csinálsz? Ret­tenetes dolog ha elgondolom, engem merészeljen valaki igy lekötni igy lefoglalni és miért? És én nem is akarom ez Bimboutczai nőknek (1) való csak. Apropos ebben a dologban is megtudtam, hogy nem montál igazat egészen, de bá­nom is én. Tudod most már semmit sem bánok azt sem ha nem jönnél oda. Én uta­zom (2) szombathoz egy hétre őrültül boldog tudnék lenni ha már ott találhatnálak de ha nem jösz az sem baj. Alapjában úgyis ugy éreztem mikor elmentél hogy soha többé nem látlak. Bántott nagyon mikor irtad hogy ismét megkóstoltad a bort édes fiam akkor te újból elkezdesz most már inni, igy mifajta embereknek nem lehet be­tartani egy kis ránkerőszakolt mértéket. Semmit nem inni ebben legalább van vala­mi kis hősiesség amiért érdemes egy kissé megszenvedni is. Most már ismét csak ugy lesz a hogy eddig volt mindég többet és többet fogsz inni. Csodálom a doktoro­dat (3) mondhatom ha ilyen kevéssé ismer még tégedet. Mi lesz Margóval? (4) Vájjon őszintén megírtál e mindent és nincsen semmi baja? Nem kell szegényt el­vinni a Schwezba? [! ] Nem tenne ez jót szegénynek? Remélem mindenről irsz majd hazurol. Dodo (5) furcsa nagyon. Fáradt keserű, meghalásról beszél és le­hetőleg gyakran kinn éjszakázik. Mindenből látom nagyon nagy bajok lehetnek, én hiába kérdezgetek semmit nem mond, pénz azonban nincs azt látom. Független Magyarországban jött egy kis Léda tárca (6), nem tudom hogy tévedek e de azt hiszem Neked és a te Lédádnak szól. Olvastad? Jó pár nap óta ismét nincs

Next

/
Thumbnails
Contents