Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Jegyzetek Csinszka visszaemlékezéséhez
106 (236) 1918 — nyarán Hatvany átutazi k — Bölöni közelebbi időmegjelölés nélkül írja: "Hatvany... is csak átkattog vonatával a vár alatt és csak mikor tűlment, veszi észre, hogy az állomás Csúcsa volt" (302). L. Hatvany: Ady a kortársak közt 63; Révész Atrag II. 70, Atril 261. (237) könyve... nem ver... visszhango t — A halottak élén megjelenési idejéről 1. a (205) jegyzetet; — "könyvének nincs visszhangja" (Bölöni 310). L. még Hatvany: Ady 627-28. A kötet ismertetéseit I. Ady-bibl. 18. tétel. (238) Levelet irok Hatvanyna k — Megj. Atrag 269; Atril 260-261; Hatvany: Ady a kortársak közt 74. A levél kelte: Csúcsa, 1918. szept. 11. (MTAK Kézirattára K 10/119). (239) 1918 nyarán Adyné és Lajos — furcsa, eredménytelen utj a - - Talán a kripta építési tervről van szó (1. 201. jegyzetet). (240) Jászi is sürgönyö z — A távirat nem került elő. (241) Pfeiffer doktoré k — Dr. Pfeiffer Ernő orvos, a Veres Pálné utcai házban Adyék szomszédja. Pfeiffer dr. és Ady 1904 óta ismerték egymást. Pfeiffer akkor a párizsi egyetem sebész-urológiai klinikáján dolgozott, s Bölöni György hozzá is elvitte Adyt, aki akkor "latens stádiumban" lévő vérbajának szimptómáival bajlódott. Pfeiffer emlékezését Adyval való találkozásaira, betegségére Révész Béla közölte (Atril 318-330). Vö. még Adyné 365, 372. (242) térparancsnoksá g — abban a kaszárnyában, amely a Váci utcában Adyék egykori lakásával szemben van. (243) Itoka — mint attasché — hitves e — Bölöni a Károlyi-kormánytól diplomáciai megbízást kap és november 8 -án Svájcba utazik. (244) Banliö k [?] —banlieu = nagyváros környéke, külváros. (245) Reggel kiütött a forradalo m — Október 30-án a forradalmi tömegek elfoglalják a Térparancsnokságot és a fontosabb középületeket. A következő napon megalakul a Károlyi-kormány. (246) Csáktornyai Zoltá n — 1. Léda Visszaemlékezésének 55. jegyzetét. (247) Gyurkáék... elvisznek bennünket az Astoriáho z — Október 31-én "négy óra tájba elindultunk az asszonyokkal együtt a Nemzeti Tanácshoz", az Astoria szállóba (Bölöni 315). Ady ki akarta mutatni "a forradalomhoz való tartozását". A Nemzeti Tanács már átköltözött a Városházára. Adyék odamentek, de "Jászi és Kunfi, akiket Ady keresett, nem voltak találhatók." (248) Tiszát megölté k — Október 31-én délután öt óra tájban. Bölöni még aznap este felment Adyékhoz a hírrel "a fárasztó naptól agyoncsigázva és halálosan kimerülten". "A gyilkosság kétségbeejtően hatott Adyra is, mint mindannyiunkra: —Rettenetes, meglásd, végünk van! Ilyeneket mondott Ady. A forradalmat féltette" (Bölöni 316). (249) a forradalmat félt i — Tisza halálhíre hatásának szemtanúja Bölönin kivül Csinszka, Bölöniné, dr. Pfeiffer Ernő és Steinfeld Nándor. Csinszka és Bölöni emlékezése egybehangzó: mindkettőjük szerint összekapcsolódott a jelenetben a gyilkosság "tragikus, komor" (Csinszka), "kétségbeejtő" (Bölöni) hatása a forradalom féltésével. Pfeiffer emlékezése csak Ady megrendüléséről számol be, s a nap eseményeit Bölönitől eltérően írja le (1. még Révész Atrag II. 170-171; és 119). Ady reagálását Tisza István halálára és állítólagos nyilatkozatát a polgári demokratikus forradalomról, 111. ezek jobb- és baloldali értelmezését gyakran használták fel érvként — a költő hovatartozását bizonyítandó — a két háború közötti vitákban. Csinszka nem említi Adynak a "forradalommal szemben való állásfoglalását" ("ez nem az én forradalmam" — Ady Lajos 231). Péter László szerint e "hamisító legenda" Rákosi Jenő "álszent" Ady-nekrológjából származik (1. Magyar Hírlap 1969. jan. 26. 10). Arról sincs szó
