Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)

Jegyzetek Csinszka visszaemlékezéséhez

104 (205) beleszólásom a kötet kérdésb

e — Adynak 1914 januárja óta nem jelent meg verseskötete. Újabb kötet kiadásának terve már 1915-ben felmerült, de a Nyugat Rt. válságos anyagi helyzete miatt nem valósulhatott meg. A Hatvanyval kötött szerződés után erre már meg lett volna a lehetőség, de ő a felgyülemlett, mintegy 250 versből válogatni akart, mert az volt a véleménye, hogy a verseknek "körülbelül fele gyengén vagy egyáltalán nem sikerült" (Ady Lajos 221). A válogatást Ady Lajos szerint végül is hárman végezték: a költő, Hatvany és ő. Csinszka szerepéről nem tudunk. Hatvany csak ennyit ír erről: "Ady felesége is eljött hozzám: ne gyötörjem az urát" (Hatvany: Ady a kortársak közt 67-71). Ady Lajos és felesége azt írja, hogy a kötet 1917 decemberében jelent meg (221, ill. 363). Ez nem valószínű. A halottak élén első ismertetése —Tóth Árpádé 1918.aug.30-án jelent meg a Pesti Naplóban. (206) Toni nevü ezermeste

r — Guttman Antal házfelügyelő. Ady szívesen elbeszélgetett vele (Atril 327). (207) Márff

y ~ Márffy Ödön (1878-1959) festő. Ismeretsége Adyval régebbi keletű. 1922-ben feleségül vette Csinszkát. (208) Falu

s — Falus Elek (1884-1950) grafikus, iparművész. Ady több verskötetének címlapját ő tervezte szecessziós stílusban. (209) Gyönyörű napo

k — Csinszka az örökségéből berendezett lakásban Ady első otthonát teremtette meg. (210) Rettenetes orbáncos bőrba

j — Dr. Láng Menyhért idegorvos is ír erről Révész Béla által közölt emlékezésében (Atril. 334). Szerinte ez a betegség ekcéma volt, Ady "arca, feje, füle, kezei tele voltak vörös kiütésekkel. Ezzel a panasszal először 1916-ban jelentkezett nála a költő s a baj visszatért "a következő év májusában". Révész szerint 1917 őszén az arcon, kézen égő foltok jelentkeztek, amikből furunkulosok alakultak. Török Lajos bőrgyógyász diagnózisa szerint nem luetikus eredetű szimptómák voltak ezek, a terjedést és a betegség elhúzódását infekció okozta (Atril. 245). (211) Törö

k — Lajos (1863-1945), bőrgyógyász, budapesti rk. egyetemi tanár. (212) Csendes — karácson

y — 1917 karácsonya előtt utaznak haza Csúcsára és 1918. január végén jönnek fel Pestre (Bölöni 269). (213) Szegedre megyünk — Tömörkény ünnepre

. — Az ünnepély 1917. szept. 29-én volt (l. Adybibl. 2964). (214) Hollós Józs

i — (1876-194 7) orvos, a munkásmozgalom részvevője, akkor a Radikális Párt szegedi elnöke. 1919-ben a szegedi Nemzeti Tanácsnak Móra Ferenccel és Juhász Gyulával együtt vezető személyisége. (215) Kabo

s — Kabos Ede (1864-1923) író, újságíró. A Budapesti Naplónál Ady szerkesztője, s attól kezdve jó barátja. Csinszka megjegyzését megismétli Fehér Dezsőnének irott levelében is (Dénes Akkor a hársak 261). Ady és Kabos kapcsolatára azonban nem jellemző ez a feltehetően szubjektív megjegyzés. (216) Adler Frigye

s — Friedrich Adler (1879-1960) osztrák szociáldemokrata politikus. 1916. okt. 21-én merényletet követett el Stürgkh osztrák miniszterelnök ellen pártja "hazafias" háborús politikája elleni tiltakozásként. Adynak Tisza elleni — elsősorban elvi okokból eredő — engesztelhetetlen haragja közismert. A Csinszka által lejegyzetett mozzanat természetesen csupán a beleélés jelensége, amely stilizált formában a Magunk szerelme vezérversében is megjelenik: "Uj talmi-nádort megölni is tudnék". (217) Justh halál

a — 1917. okt. 9. Justh Gyula a Függetlenségi Párt vezető politikusa, a polgári demokratikus reformok egyik szószólója. Ady nagyra becsülte. (218) Bandi sem a képeit sem a könyveit nem tudja Lajostól megkapni

. —Ady 1910-ben egy-egy képet kapott két festő bar áljától Czigány Dezsőtől és Tihanyi Lajostól ajándékba. "Czigány