Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
Bevezetés
BEVEZETÉS t 1968-ban "Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumai" cimmel tanulmányt jelentettünk meg, melynek célja az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állománya struktúrájának elemző megvilágítása volt. E munka az 1966. év decemberében érvényes állapotot tárta fel. A tanulmány kisérleti jellegű volt, elsősorban módszerét tekintve. Kiterjedt az akkori állomány nagyságának és szakmegoszlásának pontos felmérésére, az Akadémiai Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár hálózatához tartozó intézeti könyvtárak periodikum-állományának egymáshoz való viszonyára, illetve ennek feltárására, az akadémiai könyvtári periodikum-állomány nyelvi megoszlásának felderítésére, e szóban forgó állomány periodikumritkaságainak (egyetlen hazai példányainak) számszerű és szakonkénti bemutatására, továbbá egyes, elsősorban a könyvtár főgyüjtőköréhez tartozó szakterületeknek,illetve az idevágó periodikum-állománynak részletes elemzésére és szakmai értékelésére, valamint a bemutatott periodikum-állomány használtságának felvillanásszerü ábrázolására. Ezen első állományfeltáró tanulmányunk megjelenése óta eltelt idő tapasztalatai azt a meggyőződésünket erősítették meg, hogy egy ilyen nagyvolumenü és szétágazó szakterületű per iodikum-állomány esetében, mint amilyen az Akadémiai Könyvtáré, rendszeresen érdemes és szükséges végezni ilyen elemzéseket. Miként egy-egy könyvtár mindennémü állományánál a tájékozódás alapvető feltétele a katalógus, illetve a katalógusok megfelelő rendszere, ugyanígy az állományelemzések az adott gyűjtemények gazdái, felelősei, fejlesztői és szerzeményezői számára egyre inkább nélkülözhetetlen tájékozódás; források lesznek a jövőben. Az ilyen felmérések, azáltal, hogy eredményeik felhasználásával a szerzeményezési munka szinvonala javul, végeredményben valójában az állomány használatának, tehát a könyvtári célkitűzések egyik legfontosabbikának eredményes megvalósítását is segítik. Sőt, továbbmenve, amikor a könyvtári állományok használtságának mutatóit kívánjuk felderíteni, az állomány struktúrájának különféle mutatószámai ehhez is szükségesek. A szakmai szempontokon túlmenően bizonyos gazdasági-gazdaságossági szempontok —a folyóiratárak általános, csaknem minden országban mutatkozó gyors emelkedése — is indokolják, hogy meglévő periodikum-állományunkról, ennek struktúrájáról megfelelő időközönként tájékozódjunk. Végül, de semmiképpen sem utolsó sorban az un. információ-robbanás is megfelelő és célszerű állománystruktura-elemzésekre kényszerit bennünket. Egyre több az az információs-anyag, jelenleg egy-egy szakterület periodikum-anyaga, amiből, válogatnunk kell és ahhoz, hogy anyagi és egyéb feltételeinkhez mérten jól válogassunk, a már birtokunkban lévő állomány szakmai, mégpedig nemzetközi mércével mért szakmai értékét többoldalú megvilágításban ismernünk kell. Mindezen fentemiitett szempontok ösztönöztek bennünket az 1966-ban megkezdett vizsgálódásaink folytatására, eredményeink továbbfejlesztésére és ennek jelen tanulmányunkban való bemutatására.
