Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
56 Mint táblázatunkból elsőként kitűnik mind az 56 szakcsoport rendelkezik olyan kurrens külföldi periodikumokkal, melyek egyaránt megvannak a vizsgált két könyvtár anyagában. Az egyezések százalékos arányszáma meglehetősen széles skálán mozog, 14, 2 % -tói (orientalisztika) 86, 7 %-ig (fiziko-matematika) terjed. A természettudományok és alkalmazott tudományok periodikum-anyaga nagyobb százalékban tartalmaz azonos periodikumokat, mint ahogy ezt a humán és társadalomtudományok területén tapasztalhatjuk. Az akadémiák és egyéb tudományos társaságok vegyes tartalmú, főleg az intézmények működésére vonatkozó anyagot tartalmazó periodikumai, természetszerűleg nagymértékben 71,7 %-ban azonosak a két gyűjteményben. A humán és társadalomtudományok területén tapasztalható csekélyebb egyezési százalékarány részben, — véleményünk szerint — , azzal magyarázható, hogy a Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR gyüjtőkörileg inkább természettudományi és műszaki orientációjú, mint a Magyar Akadémia elsősorban humán állományú és gyűjtőkörű könyvtára. Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-cimanyagának összevetése egy külföldi, rokon jellegű intézmény megfelelő anyagával, a fentiekben kimutatott állományrész egyezéseken túlmenően, egész állományunk struktúrájára vonatkozó, átfogóbb összefüggéseket is igazol. A Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR kurrens külföldi periodikum-állománya (nemcsak a 2080 egyezés, hanem a teljes anyag) éppen olyan széles szakspektrumu, mint az MTA Könyvtára per iodikum-anyaga. Sem a magyar Akadémia, sem a német akadémia könyvtára, — az intézmény jellegéből fakadóan — nem tudja maradéktalanul megvalósítani a gyűjtőköri előírásokhoz való szigorú, kizárólagos ragaszkodást. E két akadémiának, mint országos jellegű legfőbb kutatási intézménynek egyetemessége mindkét szóban forgó könyvtár periodikum-állományát a gyűjtőkör által előirt szaktudományi jelleg felöl többé-kevésbé az egyetemesség felé szélesiti ki. h.) Az akadémiák közötti kulturegyezmények szerzeményezést befolyásoló szerepének hatása periodikum-állományunk struktúrájára A nemzetközi kiadványcsere tevékenység szerzeményezést befolyásoló szerepét sokszor és sok vonatkozásban kiemeltük már jelen dolgozatunkban, amlkorls a vizsgált kurrens külföldi periodikum-állományunk szakstrukturája kialakulásának eredőit próbáltuk meghatározni, illetve felderíteni. A kiadványcsere tevékenységnek, — melyet természetszerűleg más könyvtárak is folytatnak — , van egy speciális, leszükitettebb tipusa, mely a népi demokratikus akadémiákkal, illetve annak megfelelő tudományos központokkal kötött egyezményeken alapul. Ezek az egyezmények a teljes akadémiai kiadvány-anyag, könyv és folyóirat, kölcsönös megküldését, illetve a könyvtár számára, ezek állományba vételét irták elő. Az akadémiákon túlmenően, államközi kulturális egyezmények által előirt cserekapcsolatok révén is számos olyan profilidegen vagy határterületi periodikámhoz jut gyűjteményünk, melyek állománybavétele a gyűjtőköri kívánalmak szem előtt tartása mellett erősen kifogásolható lehet. Mivel az 1968/1969-es csererevizió az ilyen un. "kultur" illetve "egyezményes" cserekapcsolatokra nem vonatkozott, ezek szerzeményezést befolyásoló szerepe ma is érvényben van és kiterjed — minden bizonnyal — nemcsak a magyar, hanem a környező népi demokráciák akadémiai könyvtárai állományának jelenlegi alakulására. Tekintettel arra, hogy kurrens külföldi periodikumaink 20,4 %-a érkezik ily módon könyvtárunkba, nem érdektelen annak közelebbi, részletezőbb vizsgálata, hogy mely szakterületeket és milyen százalékban érintenek ezek az egyezmények keretében beérkező periodikumok. Összehasonlító vizsgálatunkat egyúttal arra is kiterjesztjük alábbi táblázatunkban, hogy a Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR periodikum-állományában szakonként hogyan tükröződik az Akadémiai Könyvtárba egyezmények folytán beérkező periodikum-anyag. Igy szeretnénk felderíteni a magyar és a környező szocialista akadémiák könyvtárai periodikum- és természetesen könyvállományának alakulásában is kimutatható közös kultúrpolitikai összefüggéseket.