Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

52 Bár jelen dolgozatunk szoros értelemben vett célkitűzésein tulmutat, a fenti pusztán százalékban kifejezett országos deziderata adatok megállapítása mellett, egyetlen tudományterület, a nyelvészet vonatkozásában, az országos kurrens külföldi periodikum-hiányokat cim szerint is felderítettük. A fenti források közül az UL, a BL, a BSL, a BUS, az ML, és az MLA alapján, 555 tételt tartalmazó címjegyzéket állítottunk össze, az országba nem járó, de feltehetően tudományos igényű nyelvészeti periodikumokból. Ez az országos nyelvészeti deziderata periodikum-jegyzék a klasszika-filológia kivételével a nyelvtudomány minden területét, igy az orientalisztikát is felöleli. A jegyzék közzétételét az "Analecta Linguistica" c. nyelvészeti dokumentációs folyóirat vállalta magára, melynek 1975. évi 1-2. számában jelent meg a szóban forgó cimanyag. E jegyzék összeállítása kísérleti jellegű és segédlet kiván lenni a nyelvészeti periodikumok szerzeményezéséhez, kiváltképp a gyűjtőköri kooperáció országos feladatának (ez utóbbival kapcsolatban vö.: Bükyné, 1973; Kenéz Ernő 1973) megvalósítása érdekében. — Egyébként, hasonló, országos deziderata jegyzék állitható össze bármely tudományterület viszonylatában megfelelően kiválasztott források alapján. g.) Az Akadémiai Könyvtár periodikum-állománya egy rokonintézmény, a Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR hasonló gyűjteményének tükrében Már az 1966-ra vonatkozó első állományelemző tanulmányunk tematikájával kapcsolatosan, — mind magunk, mind szaklektorunk, Dörnyei Sándor részéről, — felmerült kurrens külföldi periodikum-állományunknak, egy hasonló külföldi, rokonintézmény hasonló anyagával való egybevetésének igénye. Ilyen egybevetésre akkor, 1968-ban dolgozatunk megjelenésének idején nem vállalkozhattunk a dolgozat igen sok időt igénylő anyaggyűjtésének már amúgy is rendkívül elhúzódó volta miatt. Magának az összehasonlításra alkalmas intézménynek a megválasztása is további gondot jelentett. Jelen anyaggyűjtésünk időszakában ez utóbbi problémára vonatkozóan önként kínálkozott megoldás. 1970-ben ugyanis megjelent a DDR Tudományos Akadémiája Könyvtárának (Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR) és az Akadémiához tartozó intézeti könyvtáraknak három kötetes állománykatalógusa. Két kötet tartalmazza a központi könyvtár teljes állományát (kurrens és nem kurrens, német és külföldi anyagot), a harmadik a hálózatét. — E katalógus önként kínálkozott a saját kurrens külföldi periodikum-állományunkkal történő egybevetéshez. Bármennyire tetszetősnek tűnik is, hogy könyvtárunk kurrens külföldi periodikumállományát egy külföldi rokonintézmény teljes anyagával (természetesen kurrens külföldi periodikum-anyagával) vessük egybe, mégis a teljesség igényével szemben fenntartásokkal kell élnünk. Miként könyvtárunk periodikum-állományának kialakulásában és jelenlegi strulcturájának létrejöttében a sajátosan magyar tudományos hagyományoknak, az Akadémia intézménytörténeti múltjának, továbbá a jelen magyar kutatási feladatok, hosszutávu országos kutatási tervek szakirodalom igényeinek s végül — nem utolsó sorban — cseretevékenységünk több mint egy évszázadra visszatekintő múltjának és jelen helyzetének egyformán szerepe volt, ugyanilyen, a magyar viszonyoktól mindazonáltal sok tekintben eltérő, sajátosan német tudománytörténeti és kutatásirányitásl hatóerőkkel kell számolnunk a Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR periodikum-állomány struktúrájának kialakulásánál is. A két állomány teljes érvényű egybevetéséhez a két ország tudománystrukturájának behatóbb ismeretére lenne szükség, amely összehasonlító elemzés azonban már messze tulmutatna jelen dolgozatunk tematikáján. Ezen elméleti meggondolás mellett egy másik, immár gyakorlati objektiv körülmény a teljes állományra vonatkozó összehasonlítás ellen szól, legalábbis ami a szakonkénti elemzést illeti. Ez utóbbi az a körülmény, hogy a szóban forgó német könyvtári állomány címanyagának beszakozását a folyóiratok kézbevétele nélkül — természetesen- nem tudtuk megvalósítani, főként a Ma-