Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
46 bibliográfia adataival történő egybevetésre korlátozódik. Ez a bibliográfia azért mutatkozik megfelelő összehasonlítási alapnak, mivel ennek immár 15 kiadáson keresztül érvényesített célkitűzése egy, a legfontosabb periodikumokról tájékoztató nemzetközi könyvtári segédeszköz létrehozása. Periodikumaink 55.6 %-a található meg átlagosan a nevezett bibliográfiában, a szakokra lebontott "ismertség" százalékaránya a 16 % -tói a szak valamennyi tételét magában foglaló 100 %-ig terjed. Érthető módon a legalacsonyabb a testületi kiadványok, egyetemek (16 % ), akadémiák és tudós társaságok (37 % ) vegyes tartalmú, jórészt az intézmény működésére vonatkozó periodikumaink ismertsége, hiszen ezek sok esetben nem is kerülnek könyvárusi forgalomba, csak a nemzetközi csere utján terjednek. A humán tudományterületek közül a vallástudomány, a pszichológia, a szociológia, a filozófia és a klasszika-filológia szakon belül rendelkezünk a legtöbb regisztrált periodikummal, (72 % -87 %-ig). A természettudományok közül a biofizika (100 % ), az atomfizika és reaktortechnika, a kémia, a fizika, a biológia, a mikrobiológia és a matematika, kibernetika szakterületébe vágó periodikumaink a legismertebbek, 71%- 85%-ig terjedő arányban. A gyűjtőkörünktől legtávolabb eső szakterületek esetében is 40 % -60 % -ig terjed az Ulrich's-szal való megegyezés aránya, (geofizika, botanika, agrártudomány, bányászat-kohászat, jogtudomány, állattan, orvostudomány stb.). A főgyüjtőkörhöz tartozó tudományszakok közül meglepően alacsony, 33 % -os orientalisztikai gyűjteményünk egyezése a szóban forgó bibliográfia anyagával. Ennek magyarázata, hogy az akadémiai könyvtári orientalisztikai gyűjtemény bőven tartalmaz mongol, kinai, arab, vietnámi nyelvterületről származó kurrens periodikumokat, mely nyelvterületek anyaga, tapasztalataink szerint, alig vagy egyáltalán nem szerepel az Ulrich's-ban. — Összegezve megállapításainkat mind a humán, mind a gyűjtőkörűnktől távolabb eső természet- és alkalmazott tudományi területeken megfelelő arányban szerepelnek periodikumaink e legnagyobb, minden szakterületet felölelő nemzetközi periodikum bibliográfiában. A "Science Citation Index" által képviselt szakterületek mindegyike (a szocioló gia és a pszichológia kivételével) igen távol áll az Akadémiai Könyvtár gyűjtőkörétől. Ér• tékelő forrásaink sorába éppen azért vettük fel a szóban forgó indexet, hogy segítségével a könyvtárunk gyűjtőkörétől távol eső tudományterületek kurrens külföldi periodikumaira vonatkozólag is nemzetközi összehasonlítást biztosító értékmérőhöz jussunk. Az értékelés végeredménye az, hogy ezeken az alább részletezendő szakterületeken már korántsem olyan magas százalékban ismertek periodikumaink, legalábbis a "Science Citation Index" által feldolgozott periodikumok között. A természettudományi periodikumaink előfordulási aránya 25,4 % , az orvostudományé 7 % , mezőgazdasági periodikumainké 8 % , műszaki (technológiai) periodikumainké 14,3 %, pszichológiai-pszichiátriai periodikumainké 22,6 % s végül szociológiai vonatkozású anyagunké 13,4 %. A természettudományi alapkutatás különböző szakterületei közül azért emeltük ki és értékeljük a legjelentősebb nemzetközi referáló lap, a "Mathematical Reviews" segítségével a matematikát, kibernetikát (számitógép-elméletet), tul azon a szerepkörön,hogy e területet mellékgyüjtőkörünknek kell tekintenünk, mivel ez a tudományterület — mint köztudott, — majd minden tudomány számára (mégpedig egyre növekvő mértékben), metodikai jelentőségű és a tudományos modell-alkotás szempontjából nélkülözhetetlen. Hogy ez a megállapítás mennyire helytálló, egzaktan bizonyltja az a tény, mely táblázatunkból is kitűnik, hogy ti. a "Mathematical Reviews" által referált — tehát jelentős matematikai anyaggal rendelkező periodikumok, — milyen sok szakterület, számszerint 32, felé szóródnak szét. Ez a kép a szakirodalom Bradford-féle szóródási törvényének ismerete alapján nem meglepő. Táblázatunk számunkra legfontosabb tanulsága ezúttal nem a tudományok szóródásának bizonyítottsága, hanem az, hogy az országos viszonylatban is jelentős mennyiségű matematikai-kibernetikai periodikumaink 80 % -át, fiziko-matematikai periodikumainknak még ennél is magasabb, 82 % -át referálja a Mathematical Reviews.
