Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

II. Az 1968/1969-ben lefolytatott csererevizió és ennek állománymódositó szerepe

13 által képviselt szűkebb tudományterületek tematikájának megfelelő témakörökben. Az Acta Agronomica, Acta Botanica, Acta Geologica Acta Medlca, Acta Technica, Acta Zoologica szétágazó nemzetközi cseréjének eredményeképp növekedett meg kurrens külföldi periódikumaink száma a nevezett szakterületeken, oly mértékben, hogy ezt az előnytelen tendenciát — számarányuk kicsinyeégét tekintve — , a vétel utján szerzeményezett periodikumok nem tudták, nem is tudhatták korrigálni. A fentiekből kitűnik, hogy bizonyos ellentét állt fenn Könyvtárunk állományfejlesztési politikája, gyűjtőköre és a nem elsősorban szerzeményezési tevékenység, hanem központi akadémiai funkcióként működő nemzetközi kiadványcsere között. Ebben a helyzetben rendelte el az MTA Elnöksége, az Elnökség mellett működő Könyvtári Bizottság előterjesztése alapján az 5/1969. sz. határozatában az Akadémiai Könyvtár nemzetközi kiadványcsere-tevékenységének felülvizsgálatát, különös tekintettel a folyóirat cserekapcsolatokra. E határozat 22. pontja a könyv- és folyóiratcsere ésszerű kialakitása érdekében kimondja: "A cserébe érkező folyóiratok körét szorosabbra kell vonni; csak az MTA Könyvtára gyűjtőkörébe tartozó legfontosabb folyóiratok cseréjét kell biztosítani." (Akadémiai Közlöny 18(1969) febr. 20. 45. p.) Ennek az elnöki határozatnak (a határozatban foglalt szempontoknak) figyelembevételével az Akadémiai Könyvtár felülvizsgálta kiadványcsere-tevékenységét, 1968/1969 telén. A Könyvtár Igazgatósága mellett, külön e célra alakult munkabizottság előkészítette a törlésre javasolt periodikumok jegyzékét. E Bizottság (melynek, mint a Folyóirattár vezetője, magam is tagja voltam), az elnökségi határozatban foglalt irányelveknek megfelelően igen gondosan és körültekintően mérlegelte, hogy mely periodikumok kerüljenek e törlési jegyzékre. Figyelembe vette a kérdéses folyóiratok használatának mértékét, a Könyvtár gyűjtőkörébe való tartozását, szakmai színvonalát, valamint azt a tényt, hogy más, a kutatás számára hozzáférhető hazai gyűjteményben megtalálhatók-e? E jegyzéket az akadémiai intézetek és az osztálytitkárok módosító javaslataikkal egészítették ki. Végeredményben 1257 periódikum cseréjének megszüntetése következett be folyamatosan 1969-1970 folyamán, azon csereanyagból, mely az Akadémia központi Könyvtárának anyagát képezte eleddig. Az Akadémiai Könyvtár, mint hálózati központi könyvtár, a nemzetközi kiadványcsere folytán beérkező periódikumokból az Akadémiához tartozó kutatóintézetek könyvtárainak, valamint az akadémiai hálózaton kivül eső kutatóintézeteknek, egyetemeknek, stb. is juttat. A cseretevékenység reviziós felülvizsgálata természetesen ezekre a "juttatásokra" is kiterjedt. Ennek eredményeképp további 528 periódikum került a törlési jegyzékre, melyekről a 36 akadémiai és 40 Akadémián kívüli intézet megkeresésünkre lemondott. így, végsősoron 1785 folyóirat lemondására került sor, mely az addig cserébe érkező átlagosan évi 5000 periódikum 35. 7%-át jelentette. A cserekapcsolatok lemondása és ezzel kapcsolatban ujabb külföldi periodikumok törlése nem szűnt meg 1970-ben. A rákövetkező két év intenzív reviziós, állománytisztitó munkája ujabb cserekapcsolatok, tehát folyóiratok megszűnését hozta magával, igaz ugyan, hogy jobbára az inkurrensnek számító anyagból. Lényegében ez a folyamat ma is tart, ha csökkentett mértékben is. Jelen dolgozatunkban az első és legnagyobb Utemü reviziós szakasz adatai tükröződnek. A nemzetközi cseretevékenység folyományaképp létrejövő profileltolódási gondokkal és e helyzetből adódó problémákkal nemcsak nekünk kell megküzdeni. Hogy csak egyetlen nemzetközi példát említsünk, utalunk P. Genzell és J.Kohlenbach munkájára, amit a szakirodalmat ismertető fejezetünkben már más vonatkozásban is említettünk. Ez a munka a tudományos könyvtárak állománygyarapítási együttműködésének problematikájával foglalkozik,s ennek keretében utal arra, hogy a kooperációs munka (a Deutsche Staatsbibliothek és további nyolc többnyire országos tudományos könyvtár kooperációjáról van itt szó) megszervezése során — többek kőzött — megoldandó feladatként jelentkezett a kurrens csereanyagban végrehajtandó profiltisztítás. Jelen dolgozatunk fő célkitűzése, hogy konkrét adatok formájában mutasson rá azokra a változásokra, amelyek kurrens külföldi folyóiratállományunk szakmegoszlási struktúrájában 1972 végére kialakultak, 1966-hoz viszonyítva. Nem véletlen, hogy állományelemző tanulmányunkban ilyen részletességgel foglalkoztunk Könyvtárunk nemzetközi cseretevékenységének