Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IV. Összefoglalás és következtetések
IV. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Az Akadémiai Könyvtár rendelkezik az országban a legnagyobb humán jellegű kurrens külföldi periodikum-állománnyal. Nemcsak az Akadémiai Könyvtár, de az Akadémia irányításával folytatott kutatások, sőt az országban folyó egyéb fórumok hatókörébe tartozó kutatások szakirodalommal való ellátása szempontjából is fontos időközönként számot vetni e periodikum-gyüjtemény helyzetével és várható fejlődési tendenciáival. Az állomány-struktura statisztikai és egyéb módszerekkel történő időközönkénti vizsgálatát a nem- • zetközi dokumentációs szakirodalomban számos szerző ajánlja, sőt a maga területén érdemben meg is valósítja (I.fejezet). Könyvtárunk kurrens külföldi periodikum-állományának jelenlegi helyzetével való számvetés kiván lenni jelen tanulmányunk, amely az 1966ra vonatkozólag megvalósított első állományelemző munkánknak mintegy folytatása és az 1972. évi állapotot tükröző szerves kiegészítése. A két vizsgáit időpont között kurrens külföldi periodikum-állományunk struktúrájában olyan mélyreható változások következtek be és zárultak le, amelyek már önmagukban is időszerűvé tették egy uj állományfelmérés elkészítését. Az 1968/1969-ben lefolytatott csererevizió (n. fejezet) folyományaként ugyanis 1257 kurrens külföldi periodikum járatását szüntette be a Könyvtár végső soron un. "profiltisztítás" érdekében. Ennek következtében az 1966-ban még 5754 különféle kurrens külföldi periodikummal rendelkező gyűjteményünk 1972-re egy 4695 periodikumféleséget számláló, de információs hatékonyságában nem csökkent jelentőségű gyűjteménnyé alakult át. Az Akadémiai Könyvtár állományának bemutatása (ül. fejezet) előtt mintegy bevezetésként a nemzetközi folyóirattermés trendjeit, a budapesti nagykönyvtárak kurrens külföldi periodikum-féleségeinek számát, valamint az Akadémiai Könyvtárhoz hasonló külföldi rokonintézmények ugyanilyen állományadatait ismertetjük. (Eü/l. fejezet). Az Akadémia Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állományának tényleges elemzésénél (III/2 fejezet) ugyanazt a tematikai sorrendet követjük, amit az 1966-os helyzetkép leirása során alkalmaztunk. Igy elsőként a jelenlegi állomány állománytípusonként! megoszlását mutatjuk be (a.) A négy állománytípust összevéve 1972 dec. végén 12 369 féle periodikummal rendelkezett gyűjteményünk. A szakmegoszlás változásainak áttekintése (b.) alapján megállapíthatjuk, hogy a könyvtár kurrens külföldi periodikumainak szakmegoszlása olyan irányban változott, hogy a jelzett állomány közeledett a gyűjtőköri előírások által megkívánt összetételhez. 1966-hoz képest tovább javult a humán periodikumoknak az összállományhoz viszonyított részaránya, 53,73 %-ről 66,26 %-ra. Lényeges szempont (c.) az Akadémiai Könyvtár jelenlegi kurrens külföldi periodikum-struktúrájának az akadémiai intézetek hasonló állománya struktúrájával való egybevetése, mivel a két állomány egy többé-kevésbé hatékonyan együttműködő egységet képez. Az intézeti könyvtárak állományuk szerves kiegészítését találják meg az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi per iodikum-állományában, különösen a xerox szolgálat bevezetése óta, ami a jelzett gyűjteményt az eddiginél jóval közelebb hozta az intézetekben folyó kutatás számára. Az "egyetlen hazai példány" periodikumok elemzésével (d.) vizsgálódásunk kilép az akadémiai könyvtári, illetve az akadémiai vizsgálati keretből s a vizsgálódásba az országos periodikum-állo-