Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

66 nya évjáratonként valamelyest változó, átlagosan kb. 17%, de pl. 1964-ben 23%körül, 1970ben viszont csak 8%körül mozog. Nyitott kérdés hogy a külföldi anyag iránti érdeklődés teljességgel az évenkénti témaváltoztatásoktól, uj témafeladat-meghatározásoktól függ-e, vagy pedig ebben szerepe van a tudományos divatnak. Az M. Königova által megállapított konkrét tényeken túlmenően mi egyelőre csak hipotéziseket állithatunk fel a szóban forgó jelenség magyarázatára. De mindenekelőtt nézzük meg az általunk feldolgozott s a magyar akadémiai kutatásra jellemző idevágó adatokat: A tudományterület A magyar periodikuA külföldi perioA magyar és külföldi megnevezése: mokra való hivatkodikumokra való periodikumokra való zások száma (egy hivatkozások száhivatkozások együtcikkre eső hivatkoma (egy cikkre etes száma; (egy cikkzási átlagszám): ső hivatkozási átre eső hivatkozási átlagszám): lagszám): Humán tudományok 741 (3,66) 774 (3,82) 1515 (7,48) Természettudományok 912 (2,04) 3264 (7,33) 4176 (9,37) Alkalmazott tudományok 1030 (2,41) 5213 (12,23) 6243 (14,64) Összesen: 2683 (2,5) 9251 (8,62) 11 934 (11,12) (a végösszegre eső átlag) Mig az első oppoziciónk kurrens külföldi periodikum-állományunk használati értékére vonatkozóan szolgált információval, addig a jelenleg tárgyalt oppozició — az Akadémiai Könyvtár állomány-adatait figyelmen kiviil hagyva —, a magyar kutatók szakirodalom iránti igényéről, illetve ezen igény szakirodalmi idézés formájában jelentkező érvényesüléséről tájékoztat. E második oppozició végeredménye sem független azonban teljesen — legalábbis feltevésünk szerint nem — , az állomány értékességének kérdéskörétől. A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 1974. évfolyamában "A periodikum-állomány mint kutatási tárgy I. rész" c. dolgozatunkban a következőket állítottuk: "A periodikumok tudományos információs értékéről helytelen... általánosságban beszélni; szerintünk a kommunikációs struktúrától függően különböző szerepe lehet a periodikumnak a tudományos információk összhalmazában. Nálunk például — anyagi erőink bizonyos fokú korlátozottsága miatt — a nemzetközi tudományos kongresszusokon való részvétel, legalábbis egyes területeken, kisebb arányú lehet — ezt ellensúlyozandó, az adott kongresszusokra vonatkozó hiranyag folyóiratokból, tudományos kiadványokból való nyomon követése viszont esetleg intenzivebb, mint egyes külföldi országokban." (392.p.) De feltevésünk szerint, e fenti hipotézisünket kiegészítve, nemcsak a külföldi értekezletek, kongresszusok napirendje és eredményei iránt lehet nálunk (Magyarországon) fokozott, szakirodalom-használatban is megnyilvánuló érdeklődés, hanem egyáltalán a külföldi, az ottani szakirodalomban már rögzített eredmények iránt általában is fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Erre vall egy futó összehasonlítás, amit rokon tudományterületről származó Egyesült Államok-beli,illetve magyarországi szakmunkák egybevetése jelent: a magyar szakmunkákban, tanulmányokban — néhány szakterülettől eltekintve — , igen sok a külföldi, sokszor éppen ame-