Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
65 A tudományterület megnevezése, (a területet képviselő Acta) és a megvizsgált cikkek száma: A könyvtárunkban meglévő kurrens külföldi periodikumokra való hivatkozások száma tudományterületenként (egy cikkre eső hivatkozási átlagszám): A könyvtárunkban meg nem lévő kurrens külföldi periodikumokra való hivatkozások száma tudományterületenként (egy cikkre eső hivatkozási átlagszám): A kurrens külföldi periodikumokra való hivatkozások együttes száma tudományterületenként (egy cikkre eső hivatkozási átlagszám): Bio-természettudományok (Acta Biologica, Acta Biochimica et Biophysica) 64 cikk 240 (3,75) 578 (9,03) 818 (12,78) Növénytan (Acta Botanica) 8 cikk 10 (1,25) 40 (5,00) 50 (6,25) Állattan (Acta Zoologica) 26 cikk 22 (0,84) 90 (3,46) 112 (4,3) A hivatkozásokban megadott kurrens külföldi periodikumoknak az Akadémiai Könyvtár gyűjteményében való megtalálhatóság! aránya a természettudományok területén — mint fentebb kimutattuk — kb. 50%-os volt a jelzett gyűjteményben meg nem lévő ugyanilyen jellegű periodikumokkal szemben. A matematika, a fizika és a kémia területén azonban ennél az 50 %-os megtalálhatósági átlagnál jóval nagyobb %-ban találhatók meg a hivatkozott periodikumok, ami az előbbiekben már emiitett nagy tudományos tekintélyű, sokat idézett folyóiratok meglétét tanusitja. Az alkalmazott tudományok területén a hivatkozások — miként ez várható is volt — csak nagyon kis %-ban esnek olyan periodikumokra, melyek gyűjteményünkben fellelhetők. Tekintettel arra, hogy az Acták e területen gyűjtőkörünktől igen messze eső szaktudományokat képviselnek, itt további szembeállításoknak, elemzéseknek nem lenne értelme. Térjünk most át a jelzett második oppoziciónk adatokkal való közelebbi megvilágítására, vagyis annak bemutatására, hogy az általunk feldolgozott Acta-évfolyamokban tudo mányterületenként milyen számszerű viszony figyelhető meg a haza i, illetve a külföldi periodikumokra való hivatkozáso k esetében. E szembeállítás eredménye arra fog fényt vetni, hogy pillanatnyilag a magyar kutatók részéről milyen igény illetve milyen intenzitású igény mutatkozik meg — természetesen tudományterületenként eltérően — a külföldi szakirodalom iránt. Az itt nyert adatok karakterét, azaz a külföldi szakirodalom felhasználása iránt mutatkozó hazai érdeklődés számarányait igen sok tényező befolyásolja, s éppen ezért a szám szerűségek alakulásának okát igen nehéz pontosan, ellentmondás nélküli bizonyossággal meghatározni. Egy cseh kutató, M. Königova 1974-ben megjelent tanulmányában végzett hasonló hivatkozás-elemzést cseh és nem cseh nyelvű szakirodalom-idézési (könyv, gyűjteményes munka, periodikum) szokások alakulását illetően a Státní Knihovna CSSR által közzétett "Kvantitativni Lingvistika" c. bibliográfia tételei alapján, 1962-1971 évekre való érvényességgel. A nem cseh (azaz külföldi) anyagot Königova nem összesitve vizsgálta, hanem részletezve, azaz különféle nyelvekre szétbontva. Az általa vizsgált tudományterület, az általános és alkalmazott nyelvtudomány, valamint a nyelvtudomány ujabb területei: a pszicholingvisztika, szociolingvisztika és tipológia körére vonatkozóan kimutatta, hogy a nemzeti nyelvű anyagra (itt mint már emiitettük könyv- és periodikum-anyag együttesen került vizsgálat alá) történő hivatkozásoknak a nem nemzeti nyelvű anyagra való hivatkozásokhoz viszonyított ará-
