Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

24 kintet nélkül arra, hogy milyen szakterületet képviselnek — , amelyek csak egyetlen példányban érkeznek az országba, az Akadémiai Könyvtárba. (Az "egyetlen hazai példány" periodikumok kérdéskörével behatóbban a jelen fejezet d) pontja foglalkozik.) Nem kell mást tennünk, mint az 1966-ra vonatkozó állományelemzésünkben megtalálható (20-22 p.) egyetlen hazai példány periodikumainkra vonatkozó szakmegoszlási táblázat adatait egybevetnünk az un. profilidegen szakterületeket jelenleg képviselő periodikumok számával, hogy ez utóbbiak ne tűnjenek indokolatlanul magasnak. A cserereviziót megelőzően "egyetlen hazai példány"- periodikum volt állományunkban 26,11 a politikai gazdaságtan, 19,67 a pedagógia, 48,76 a leiró természettudomány, 70,5 a geológia, 25,08 a geofizika, geokémia, 23,24 a fizikai földrajz, 43 a növénytan, 54,01 az állattan, 93,4 az orvostudomány, és 51,92 a mezőgazdaság szakterületén. Mindezeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a csererevizió végrehajtása után, tehát napjainkban is az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állománya még mindig igen széles spektrumu, és a profilba vágó tudományterületeken túlmenően, több más szakterület is mind mennyiségi, mind szakmai színvonalát tekintve, eléggé jelentősnek Ítélhető periodikum-anyaggal bir. Ez egyben, a jelenlegi szakmegoszlási képet bemutató táblázatunkból harmadikként levonható fontos következtetés. Okai igen sokrétűek és messzire vezetnek vissza, s a több mint 140 éves akadémiai kiadványcsere-tevékenység szerzeményezési szempontból is oly fontos, de egyben ellentmondásos voltát bizonyítják. Jóllehet szép számmal vannak olyan jelentős külföldi periodikus kiadványok, melyekhez más uton, mint nemzetközi csere utján nem is juthatnánk hozzá. Ezekben az esetekben a cseretevékenység mint elsőrendű, nélkülözhetetlen szerzeményezési forrás értékelhető. Voltak, és ma is vannak azonban ennek a sok évtizedes akadémiai cseretevékenységnek olyan kultúrpolitikai szempontokat tartalmazó célkitűzései, melyek a profil szempontokra nem tudtak és nem tudnak ma sem minden esetben maradéktalanul tekintettel lenni. Gondolunk itt elsősorban nagymultu, nemzetközi szempontból is jelentős, de nem humán jellegű tudományos társaságokkal, intézményekkel való cserekapcsolatainkra, melyek periodikum-anyag át nem érintette és nem érinthette a cserereviziós tevékenység sem. Másrészt az akadémiák között létrejövő kulturális egyezmények (gondolunk itt elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák akadémiáira), a teljes kiadványanyag cseréjére vonatkoznak, és ezen akadémiák kiadványainak minden szakra való kiterjeszkedése (a mienkéhez hasonlóan), a cserét lebonyolító Akadémiai Könyvtár erősen leszűkített gyűjtőkörű profiljában állandó eltolódásokat hoznak létre. Ezek az ellentmondások a cseretevékenység jellegéből fakadnak, meglétükkel, jelen esetben a beáramló kurrens külföldi periodikum-a nyagunk szakmegoszlási struktúrájára gyakorolt állandó és nem mindig kedvező hatásával mindenkor számolnunk kell. A kulturegyezmények állomány-befolyásoló hatásával dolgozatunk későbbi "h" fejezetében még tovább foglalkozunk majd. Az előbbi szakmegoszlási táblázat adatainak áttekintése nem könnyű, ezért ugy gondoljuk; hasznos lesz, ha adatait, ti. az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikumanyagának szakmegoszlását, 1966-ban és 1972-ben, a szakok állományának nagyságrendjében is szemügyre vesszük, hogy ezzel a más és több szempontú feltárását is biztosítsuk elemzendő anyagunknak. Ezt a célt szolgálja a következő oldalon bemutatásra kerülő grafikon, mely az 1972-es adatokat alapul véve (egybefüggő vonal), egymás mellett mutatja be az előző, 1966-os elemzés adatait is (szaggatott vonal). Az adatok önmagukért beszélnek. c.) Az Akadémiai Könyvtár valamint az Akadémiához tartozó intézeti könyvtárak periodikum-állományának egymáshoz való viszonya Miután az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állományának szakmegoszlását a gyűjtőköri szempontok előtérbe állításával nagy vonalakban áttekintettük, következő lépésként vizsgáljuk meg ezen állomány viszonyát az Akadémiához tartozó kutatóintézetek könyvtárainak hasonló állományához. Mivel az intézeti könyvtárak gyűjtőköre természetesen az intézetek speciális kutatási feladataihoz, ennek változásaihoz igazodik mindenkor rugalmasan, mi az egyes speciális kutatási profilok szempontjából történő értékelő elemzésbe