Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

17 A könyvtár neve: Az 1972-ben járó kurrens külföldi periodikumok az Ulrich's anyagá­nak hány százalékát teszik ki? 1. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ 10,1 % 2. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 9,4 % 3. Eötvös Loránd Tudományegye­tem, Egyetemi Könyvtár 5,- % 4. Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára 4,02 % 5. Károlyi Mihály Országos Mező­gazdasági Könyvtár 3,2 % 6. Országos Széchényi Könyvtár 2,25 % 7. Központi Statisztikai Hivatal Nyilvános Könyvtára 1,67 % 8. Országgyűlési Könyvtár 1,62 % 9. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 0,81 % 10. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 0, 72 % 11. Állami Gorkij Könyvtár 0,68 % De bármennyire alacsonynak is tűnnek ezek az arányszámok, más, Magyarországgal szomszédos, vagy ehhez hasonló könyvtári viszonyokkal rendelkező országban sem jobb a helyzet. A Bibliothek der Akademie der Wissenschaften der DDR-nek — a jelzett időszakra vonatkozó nyomtatott folyőiratállomány-katalógusa szerint — 3520 kurrens külföldi periodi­kum-félesége volt. (Az Ulrich's-féle címanyag 7%-a.) G.Lebel szerint, akinek 1971-ben megjelent tanulmánya tartalmaz erre utalást, a román akadémia Központi Könyvtárába kb. 5000 kurrens periodikum járt. Bár ez a szám a kurrens hazai periodikumokat is tartalmaz­za, az arányokat mégis elég jól érzékelteti. M. Dembowska, a lengyel tudományos könyvtá­rak problémáival foglalkozó cikkében, jóllehet 1970-re vonatkozóan, 8462 féle kurrens kül­földi periodikum Lengyelországba való beérkezéséről tud. (Az Ulrich's címanyagának 16,9% -a.) De a miénkhez hasonló helyzettel találkozunk az osztrák tudományos könyvtárakban is, már ami a kurrens külföldi periodikum-féleségek számarányát illeti. Az osztrák könyvtáros egyesület szakfolyóirata a Biblos évről évre ismerteti olvasóival az osztrák könyvtárak leg­fontosabb statisztikai adatait és igy az oda járó kurrens periodikum-féleségek számát is. Jóllehet ezek a számok nemcsak a külföldi, hanem a hazai folyóiratcímeket is magukba fog­lalják, valamint az újságokra vonatkozó adatokat,még igy is támpontul szolgálhatnak vizsgáló­dásainkhoz. 1972-ben az Österreichische Nationalbibliothek-be 12 683, a bécsi Universitats­bibliothek-be 4956, a Bibliothek der Österreichischen Akademie der Wissenschaften-be 4994 kurrens periodikum-féleség járt, mely utóbbi adat alig valamivel tér el a miénktől. Ezután a kis, pusztán kvalitatív adatokat tartalmazó feltárásunk után, — melynek cél­ja, hogy bemutassa az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-gyűjteménye nagy­ságának, más hasonló gyűjtemények nagyságához való viszonyát — , nézzük most már az akadémiai periodikum-gyűjtemény tényleges, kvantitatív elemzési szempontokra épülő adatait. 2. AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR ÁLLOMÁNYA A jelenlegi állományelemzés során ugyanazt a módszert alkalmaztuk, amit az 1968­ban megjelent állományelemző tanulmányunk anyagának összeállításánál is értékesítettünk. Egy adott állománynak szakokra, vagy egyéb jellegű csoportokra, részekre bontott és e szakok, csoportok egymáshoz viszonyított nagyságát mérlegelő elemzésre számos példát

Next

/
Thumbnails
Contents