Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

I. Az állományelemzés kérdései a szakirodalom megvilágításában

10 Állományelemzés országos és nemzetközi szinten Néha egy adott ország könyvtárainak kurrens összfolyóirat-állományát is áttekinthetően vizsgálják kutatók. M. Dorembowiez 1972-ben a Lengyelországba járó külföldi folyóiratok állományát, ezen állomány történeti fejlődését tekintette át, kimutatta, hogy miként alakult a külföldi folyóiratokkal való ellátottság szakterületenként, és az egyes országokból való érkezés, tehát eredet szerint. — Egyes országokban — legalábbis a periodikum-állomány vonatkozásában — olyan gazdagsággal rendelkezhetnek nemzeti könyvtári létesítmények, hogy ezek állománya többnek tekinthető egyszerű könyvtárhálózati állománynál. Az un. Dainton jelentés utal arra, hogy a kooperáció vonatkozásában a nemzetközi könyvtári létesítmények összefogása vezet a legmesszebb, mivel ezek a többi könyvtárra is szervező hatást tudnak kifejteni. G. Woledge idevágóan ezt irja: "Az állomány hatékony kezelhetősége szempontjából a központi katalógusok igen fontosak, de közismert hogy a jelenleg rendelkezésre álló ilyen katalógusok nem felelnek meg a célnak". Majd később igy folytatja — "A könyvtári kooperáció kérdéskörével foglalkozó értekezleten hangsúlyozták az állományra való koncentráltságnak és az állomány megfelelő szelektáltságának fontosságát mind a nagy tudományos, mind pedig a szakkönyvtárakban. " (256. p.) Ha majd valaki az időszaki kiadványok nemzetközi nyilvántartási rendszerének (erről vö. Szilvássy Zoltánná közleményét a TMT 1974-i évfolyamában) adataira kiterjedő periodikum-állományelemzésre vállalkozik, akkor a jelenleg rendelkezésünkre álló hasonló áttekintésnél, az UNESCO Yearbook periodikum-világstatisztikájánál, mélyrehatóbb adatok birtokába jutunk, mely adatok, még egyetlen könyvtár állományadatai számára is, összehasonlításképpen, igen sokatmondőak lesznek. A könyvtár, a maga legkülönfélébb részlegeivel és gyűjteményeivel, mindenkor összefüggő szervezeti egység, s igy igen sok könyvtári munkafolyamat kapcsán felmerül az állományhoz való viszonyítás igénye, 111. megvalósítása (pl. szerzeményezés, kooperáció, gépesítés, tájékoztatás, kutatói jelentések és szabadalmak gyűjtése, állományvédelem stb. stb.), de mi jelen dolgozatunkban nem ezekből a részterületekből, -problematikákból indulunk ki, hanem magából az állományból, annak strukturális mutatóiból és csak visszacsatoltan vonunk le következtetéseket, vázolunk fel problémamegoldási javaslatokat azokra a területekre, munkafolyamatokra nézve, melyekre az adott állományelemzés adataiból következtetéseket, javaslatokat lehet leszűrni, illetve tenni.