Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A természettudományok és a matematika az Akadémiai Könyvtárban

Annál is inkább, mert a Teleki-könyvtárban ezek a tudományok nemcsak kellőképpen s az Akadémia megalapítását megelőző kor legjobb nemzetközi színvonalának megfelelően vannak reprezentálva, hanem olyan formában is, ami csekély fáradsággal s nem nagy költséggel kiegészíthető és folytatható lett volna. A Teleki-gyűjtemény elsőrendű természettudományos-matematikai könyvtár magjául szolgálhatott volna, pontosan úgy, ahogyan Széchényi Ferenc könyvtára páratlan értékű hungaricum-könyvtár alapja lett. S a közvéleménnyel ellentétben a jubileumi Akadémia-történet előmunkálatai közben egyértelműen kiderült

3 az sem igaz, hogy az induló Tudós Társaságban, illetve az újrainduló Akadémián nem fektettek volna kellő súlyt a természettudományokra. Ellenkezőleg, nagyon is fontosnak ítélték meghonosításukat s mívelésüket; csak enyhén szólva szerencsétlenül fogtak hozzá. Ennek a szerencsétlen hozzákezdésnek egyik része volt a könyvek — s általában a tudományos irodalom szerepének elfogult megítélése is. A matematika és a természettudományok könyvtárunkbéli helyzetének szempontjából tehát alapkérdés, hogy miért nincsen Teleki Könyvtár. A válaszhoz mindenekelőtt azt kell látni, hogy milyen mértékben s értékben voltak képviselve e szakok a Telekiek gyűjteményében? Teleki József természettudományos és matematikai könyvei Csanak Dóra említett tanulmányából pontosan látható, milyen s milyen nagy szerepet szánt Teleki József értő gonddal válogatott könyvtáraiban — a marosvásárhelyiben s pestiben egyaránt matematikának s természettudományoknak. A marosvásárhelyi könyvtár 2497 kötetéből 136 fizika, 91 matematika, 135 „Medici" (állat- s növénytani műveket is rejtő) szakjelzéssel került felsorolásra, de igen sok ide tartozó művet találunk a filozófialogika-metafizika szak 152 fölsorolt kötetében is, legalább 50 60-at. Akad egyértelműen ide sorolható mű a többi szakban is bőven, olykor igen sok, mint pl. a „Miscellanea" szakban az Acta Eruditorum közel száz évfolyama! Ügyhogy legalább 500 600 kötettel kell számolnunk, ami az egész állománynak 20 25 százaléka. A pesti könyvtár 3231 kötetében, elsősorban a „Hungarica" szak erős megnövekedése (11)05 kötet) miatt, a fizika-matematika szak (271 kötet) számszerű szaporodása ellenére is viszonylag visszaszorul; erősen csökken a „Medici" szak könyveinek száma (48), viszont a históriával egybesorolt „Geographia" szakban (együtt 458 kötet) sok ide tartozó mű található. Tartalmaz ide sorolható, illetve ma egyértelműen ide sorolt műveket a filozófia (89 kötet) és a teológia (229 kötet) szak is; úgyhogy végeredményben legalább 400 450 kötettel számolhatunk. A marosvásárhelyi könyvtárban jelentkező egvnegvedes arányhoz képest ez az egy nyolcad így is felére esés; Csanak Dóra a könyvgyűjtő Teleki Jé>zsef portréjának vázolásával szépen megmagyarázta a változás jellegét s okát is. Itt is kell azonban néhány szót szólani a két könyvtár válogatásáról. A fiatal Teleki József ezt mutat ja a marosvásárhelyi katalógus ugyanis nemcsak kitűnően tájékozott kora modern elméleti tudományaiban (ami különben olyan mesterekkel és barátokkal a háta megett mint Dániel és Johann Bcrnovlli, La Condaminc, Clairaut, d'Alemhert, Montucla stb. igazán nem meglepő), hanem arra is ügyelt, hogy a kor eszmei-elméleti irodalmának lehetőleg teljes spektruma mellett összegyűjtse az itthon gyakorlatilag legszükségesebb 27