Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Ligeti Lajos Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia a magyar nyelv védelmére és istápolására és ebből természetszerűleg következően a tudománynak magyar nyelven való művelésére. A nagyszerű felbuzdulás nyomán létrejött intézmény — akkor még mint Tudós Társaság — meg sem kezdte működését, máris nyilvánvalóvá vált, hogy feladatát csak akkor képes eredményesen ellátni, ha céljainak megfelelő, jól felszerelt könyvtárral rendelkezik. Igaz ugyan, hogy ez időben már volt a fővárosban nem is egy, de két könyvtár: az 1635 óta fennálló Egyetemi Könyvtár, amely előbb Nagyszombatban, majd Budán, végül Pesten működött és a Nemzeti Múzeum könyvtára, amelyet Széchényi Ferenc alapított 1802-ben. Ezeknek azonban más volt a feladatuk, a Tudós Társaság tagjainak másfajta könyvtárra volt szükségük. Nem telt egy félévbe, máris jelentkezett a kezdeményező, áldozatkész mecénás Teleki József személyében, aki atyjától, Teleki László tói örökölt 30 000 kötetes gyűjteményét maga és családja nevében felajánlotta a Tudós Társaságnak azzal, hogy ,,a nemzeti nyelv előmozdítására és ezáltal a tudományok művelésére szervezendő Tudós Társaság a maga feladatának a rábízottakban óhajtott eredménnyel meg bírjon felelni". így jött létre az Akadémia könyvtára 1826. március 17-én. A lelkes kezdeményezés után azonban lassan indult meg a munka. Maga a Tudós Társaság is csak 1831-ben kezdte meg működését, miután sikerült a mai Grasham palota helyén álló épületben szállást bérelnie. A könyvtár elhelyezésére egyelőre nem lévén mód, a felajánlott 30 000 kötet továbbra is a Teleki-család egykori Szervita-téri házában maradt. A könyvtárnak még nem volt fedél a feje felett, de gyarapítását a Tudós Társaság tagjai, újabb meg újabb mecénásai tovább folytatták. Több mint húsz éven keresztül hangyaszorgalommal gyűjtötték a könyveket, kéziratokat, kódexeket ado5