Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

Az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteménye

figyelembevételével kiemelten és lehetőség szerint a teljesség igényével gyarapíthatók. Más teriileteken biztosítani kell az alapkutatásokhoz szükséges legfontosabb műveket és lesznek olyan területek, ahol csak a kézikönyvek, tájékoztató munkák beszerzése lesz lehetséges. Ez a differenciált és a folyton változó valósághoz érzékenyen kapcsolódó gyarapításpolitika akkor lehet csak hatékony, ha a Keleti Gyűjtemény a magyar orientalisztika szerves részeként egyben tudományos műhely is lesz. Kézenfekvő és elodázhatatlan feladata a Keleti Gyűjteménynek, hogy tudományos szinten feldolgozza a Gyűjtemény keleti nyelvű kézirat állományát. A keleti kéziratok tudományos katalógusainak kiadása régi adóssága a magyar orientalisztikának. Természetesen a gyűjtemény munkatársai egyedül ezt a feladatot nem oldhatják meg. A katalógusok kiadásának szervezését, a kiadási elvek nemzetközi színvonalú megállapítását, a szükséges könyvtárosi előkészítő munkát azonban a Gyűjteménynek kell kezdeményeznie, irányítania. Ennek a munkának ma minden előfeltétele megvan, számos értékes kezdeményezés is történt - a Kaufmann gyűjtemény már megjelent katalógusa

4 nagy nemzetközi siker volt megalapozott tehát az a remény, hogy a magyarországi keleti művek tudományos katalógusai nemzetközi tudományos tekintélyünk növeléséhez jelentős mértékben hozzá fognak járulni. A Keleti Gyűjtemény a magyar orientalisztika alapkönyvtára. Néhány más magyarországi kutatóhelyen és egyetemi tanszéken is folyik azonban keleti tárgyú munkák gyűjtése. Ezek egv-egy szűkebb kutatási témához vagy oktatási feladatokhoz kapcsolódnak. A Keleti Gyűjteménynek feladata, hogy az együttműködés fejlesztése és anyagi lehetőségeink jobb kihasználása miatt is koordinálja az orientalisztikai könyvtárak hálózatának területén folyó bizonyos könyvtári munkákat. Ez az együttműködés egyébként kölcsönös haszonnal jár, a magyarországi orientalisztikai műhelyek jelentős szakmai segítséget nyújtottak eddig is, és megfelelő szervezés esetén még jelentősebb támogatást nyújthatnak ezután a Keleti Gyűjtemény munkájához. A magyar orientalisztikának nagy hagyománya és nem lebecsülhető nemzetközi tekintélye van, amit mindenekelőtt színvonalas publikációival ért el. A magyar orientalisztika bibliográfiájának közzététele területén már eddig is jelentős eredményeket könyvelhetünk el. A Moravcsik Gyula, Rásonyi László és Bcse Lajos által szerkesztett bibliográfiák

5 a magyar orientalisztika jelentős részterületeit tették könvvészetileg is hozzáférhetővé a nemzetközi és hazai tudomány számára. Megjelent számos orientalistánk egyéni bibliográfiája is. Készülőfélben vannak további bibliográfiai munkák. A Keleti Gyűjtemény ezért könnyű helyzetben lesz akkor, ha megteremtődnek a személyi és tárgyi feltételei egy rendszeres és szakszerű magyar orientalisztikai bibliográfia közreadásának. 25 év rövid idő egy könyvtár történetében. De esetünkben a jubileum csak a szervezeti formának szól, a keleti könyvtárügy sokkal régebbi Magyarországon, egyidős a magyar tudománnyal. Eredményei és feladatai egyaránt indokolttá teszik, hogy a Keleti Gyűjtemény ügyét ne csak könyvtári problémának tekintsük. Különösen fontos ez egy olyan helyzetben, amikor a magyar orientalisztikának nincs központi intézete. Ha számba vesszük mindazon tudományágakat, amelyeknek valamilyen formában alapvető érdeke a Keleti Gyűjtemény fejlesztése, feladatainak jó ellátása, akkor nem szabad csak a közvetlenül a kelettel foglalkozó nem kisszámú kutatógárdára gondolnunk. Bátran elmondhatjuk, hogy minden társadalomtudományi ágazat