Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)
A „G. Telekiek' alapítványa"
A "G. Telekiek' alapítványa" F. Csanak Dóra Az Akadémiai Könyvtár alapját 1826. március 17-én vetette meg Teleki József, a Tudós Társaság későbbi első elnöke, azzal, hogy maga és testvérei, valamint kiskorú féltestvérét képviselő mostohaanyja nevében felajánlotta a Társaságnak az apjuktól örökölt, mintegy 30 000 kötetes családi könyvtárat. E gyűjteménnyel a könyvtártörténeti kutatás mindmáig alig foglalkozott, holott mind állományának nagyságát, mind pedig összetételét tekintve kiemelkedő hely illeti meg a korabeli főúri könyvtárak között. Mellőzésének több oka is lehet. Az egyik, hogy a könyvtár anyagáról nem jelent meg nyomtatott katalógus; az állományrészek azonosítása és elemzése a sok és sokféle, egymástól eltérő s gyakran töredékes kéziratos katalógus alapján viszont fáradságos feladatot ró a kutatóra. Továbbá: a tényleges könyvállományt sem állt módjában a későbbi kor kutatójának megvizsgálni, mert 1865 után beolvasztották az Akadémiai Könyvtár egységes szakrendszerébe. így ma már csak a teljes régi könyvanyag átvizsgálásával rekonstruálható a könyvtár alapját képező Teleki-gyűjtemény. A Teleki-család felemelkedése a 17. század végén, Teleki Mihály erdélyi kancellár idején kezdődött; ő kapta I. Lipóttól maga és utódai részére a grófi, majd a római szent birodalmi grófi címet. A szellemi érdeklődés és könyvszeretet régtől fogva jellemezte a családot. A fennmaradt adatok szerint már a kancellár apja, Teleki János kővári kapitány rendelkezett könyvtárral, utódai pedig generációkon át szinte kivétel nélkül könyvgyűjtők voltak: nemcsak a család férfitagjai, hanem gyakran az asszonyok is értékes saját könyvtárakat hoztak létre. Az Akadémiai Könyvtár alapjául szolgáló könyvgyűjtemény — bár örökségképpen elvétve az előző nemzedék tulajdonából származó könyvek is kerülhettek belé, — lényegében az alapító elnök nagyapjának, a koronaőr Teleki Józsefnek (1738—1796) köszönhette létrejöttét, az elnök apja, a septemvir Teleki László (1764— 1821) kezén pedig kiemelkedő nagyságú és jelentőségű gyűjteménnyé fejlődött. Teleki József, a felvilágosodás korának nagy műveltségű alakja, ifjúságától fogva kitűnt könyvszeretetével. Szellemi arculatának alakulására mind apai, mind anyai rokonságából közvetlenül hatottak a kor legműveltebb és könyvszeretetükről ismert személyiségei: szülein kívül anyai nagybátyja, Ráday Gedeon és egy Teleki-özvegy nagynénje, Árva Bethlen Kata, később pedig vele csaknem egykorú nagybátyja és barátja, Teleki Sámuel — valamennyien neves könyvtáralapítók és művelt mecénások voltak. Mestere, Bod Péter (1712—1769), a jeles irodalomtörténész így írt a 15 éves Teleki Józsefről: 17
