Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A könyvtár — mint tudományos műhely

tűnik, hogy még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, egyrészt a már régebben indult sorozatok befejezése, másrészt új kritikai kiadások előkészítése és viszonylag rövidebb idő alatt történő kiadása érdekében. Az Akadémiai Könyvtár egyik különgyűjteménye a Keleti Gyűjtemény, amely egyik bázisa a hazai orientalisztikai kutatásoknak. A munkatársak éltek is ezzel a lehetőséggel: perzsa, mongol, kínai, tibeti, török és más keleti nyelvek és kultúrák kérdéseiről adtak ki különböző közleményeket. A gyűjtemény és egyben a hazai orientalisztika nemzetközileg is jelentős vállalkozásának ígérkezik a keleti kéziratos művek több kötetes katalógusának kiadása. Mint e példák mutatják a társadalomtudományok egyes ágaiban végzett kutatómunka kapcsolódik a szűkebben vett könyvtári tevékenységhez is. Nyilvánvaló, hogy a könyvtári, kézirattári és a levéltári állomány feldolgozása tette lehetővé a kutatást és az eredmények publikálását. Így függ össze a sokszor csak technikainak tekintett könyvtárosi szakszolgáltatás a tudományos kutatással, s érdemes erre az összefüggésre is felfigyelni. A tudományos munkának ez a nagyon vázlatos áttekintése azt bizonyítja, hogy az Akadémiai Könyvtár az elmúlt negyedszázadban a magyar tudománynak, mindenekelőtt a társadalomtudománynak jelentős műhelyévé alakult. Jelenleg az állandó főfoglalkozásúak száma 126, közülük mintegy harmincnak kutatónappal könnyítik meg a kutatást, hosszabb alkotószabadságot kapnak és minden esztendőben többen külföldi tanulmányi-kutatási kiküldetésben is részesülnek. 1950-től a könyvtár munkatársai 83 monográfiát, 692 tanulmányt és cikket, 25 forráskiadványt és szövegkritikai kötetet, 44 bibliográfiát és katalógust jelentettek meg több ezer szerzői ív terjedelemben, ami összességében is mutatja milyen széles körű volt a tevékenységük. A könyvtár kutatási feladatainak és a kutatási hálózatban elfoglalt helyének még pontosabb meghatározásával, megfelelő személyi kiválasztással és neveléssel és a munkafeltételek javításával el kell érnünk azt, hogy az Akadémiai Könyvtár még igényesebben el tudja látni kettős feladatát. A 150 éves könyvtári múlt arra kötelez, hogy a modern könyvtári szolgáltatás valamint a könyvtári és levéltári adottságokon alapuló a tudományos kutatás lehetőségeit egymással összefüggésben vegyük tekintetbe, amikor a könyvtár jövőjéről gondolkozunk. Az MTA Könyvtára állományának alakulása 1844-1975 egység '•gység 1844 1865 1870 1890 1900 1915 1925 1949 55 — 60 000 102 000 115 000 134 000 141 000 217 000 262 000 298 000 1951 1955 1960 1965 1970 1975 527 035 603 199 896 672 1 096 414 1 24.5 942 1 404 665 16