Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

„Tudományok és művészségek szeretete..."

gálában — általában a tudományos nagykönyvtárak képezik a jéghegy nem látható, víz alatti részét. Ilyen az Akadémiai Könyvtár is a maga 150 éves történetével, melynek során közvetlenül és közvetve jelentős alkotások megszületésének százait — ezreit tette lehetővé. Az Akadémia régi jelmondata „Borúra-derű" a könyvtár viszontagságokban nem szűkölködő 150 esztendejére úgy érvényes, hogy az Akadémia átszervezése óta került egyértelműen és folyamatosan a derűs oldalra. Jó hagyományainak tiszteletével és megőrzésével és a megújulásra való készséggel készül történelme új lapjait írni. JEGYZETEK 1 Teleki József „elölülő" és Döbrentei Gábor „titoknok" aláírásával. 2 Jelenkor. Politikai tekintetben a' két haza 's külföld hírleveleiből szerkesztő 's értesítő toldalékkal kiadja Helmcczy Mihály. Pest, 1844. Tizenharmadik évi folyam. 103 — 104. sz. 618. 1. 3 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825—1973. Összeáll. Fekete Gézáné Bp. 1975. 609. 1. 4 Néhány idézet: „A régi akadémikusok székfoglalóinak címéből, megválasztási és életkori adataiból megdöbbentően érdekes képet sikerült rekonstruálnom mind a szabadságharc előtti, mind a kiegyezést megelőző korszak akadémiai biológiáját illetően . . . ezzel a munkával kivételesen jó szolgálatokat tettek a magyar tudománytörténetnek." (Balogh János akadémikus 1975. febr. 27-i leveléből, MTAK lg. irattár). „Az ilyesmi [ti. a kötet] igénytelennek látszik, valójában azonban meg tudom ítélni, hogy rengeteg munka van benne, gondos szemek ós kezek aprólékos fáradozása, amellett pedig a kiadvány a jelen és jövőbeli tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen." (Bartha János akadémikus 1975. márc. 4-iki leveléből, MTAK lg. irattár.) 6 MTA Elnöksége 123/1961 (01.27) sz. határozata a Könyvtárról. 6 Új írás, 1975. október, 58—70. old. 7 Pl. Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány indexe 1840—1970 (Szerk. Darabos Pál és Domsa Károlyné) 3 kötetben több mint ezerkétszáz oldalon, Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854—1949. 8 A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának Katalógusai (eddig 8 kötete jelent meg), vagy a rendszeresen kiadott kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa. • A hajdani főkönyvtárnokok valamennyien tudományáguk jeles művelői voltak, így Toldy Ferenc „a magyar irodalomtörténetírás atyja", aki 1851-ig látta el a főkönyvtárnok teendőket, őt követte Hunjalvy Pál (1851—1891) a kiváló nyelvész és etnográfus, őt Fróhlich Róbert (1892—1894) régész, majd Heller Ágost (1894—1902) természettudományi író és tudománytörténész vette át a könyvtár vezetését. Szily Kálmán (1905 — 1924) nyelvész, természettudós két évtizeden át töltötte be ezt a posztot, Ferenczi Zoltán (1925 —1927) irodalomtörténész mindössze két évig, de igen eredményesen, Szinnyei József (1928—1943) nyelvész, majd Melich János (1943—1948) ugyancsak nyelvtudós zárja le a múlt tudós főkönyvtárnokainak sorát. De nem maradhat említés nélkül, hogy a tudós főkönyvtárnokok mellett olyan tudós könyvtártisztviselők szolgáltak, mint a nyelvész Budenz, a régész Rómer Flóris és mások. 1

0 Ld. a szerző cikkét "Információs forradalom, vagy 'kettős Micimackó-effektus'". Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1976. 6. sz. 239-241. 1.