Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 2. köt (A MTAK kiadványai 72. Budapest, 1976)

Jegyzet a 11. számú térkép jelmagyarázatának magyar fordításához A török hódoltság megszűnése után a margitszigeti apácák jogutódai, a Klarissza apácák szerezték meg a Margitsziget birtokát, s ezzel együtt Szent Margit néhai kolostorát, melyet részben újjáépítettek, - V.ö. Gárdonyi Alber

t: A hétszázéves Budapest. /é.n./ - p. 55. I. vagy Nagy Lajos király 1355. évi augusztus 17-én kelt határjáró okleveléről van szó. A sziget északi csúcsáról van szó. A határvonal vége a sziget déli csúcsánál lévő várromhoz csatlakozott. Szent JakaD major nem tévesztendő össze a Wolfgang Laziu

s 1556. évi térképén látható, [Pót és Gödöllő közötti] "S.Jacob" község gel, - V.ö. Görög-Kereke

s: Magyar Átlás. Bécs, 1802-1811. Rózsa György

: Budapest régi látképei (1493-1800); AK. Bpest, 1963. - p. 188. Neustififftre vonatkozóan ezt olvassuk: Jo.[sephl Philip Binde

r 176l-ben, Budán készült rézmetszetének (a könyvben LXXXII. tábla) E. jelű magyarázatában ez olvasható: "E. Suburb[ium] antehac Pelhőviz (ma: Pelhéviz), nunc Neustifft dictum, in quo 31. EcclesEia] ParochLialis] BLeatae] MEariae] VEirginis] de Auxilio cum Plebania [invenitur]." Az itt emiitett templom azonos az "Árpád sirja" irodalmában sok szor emiitett, de biztosan meg nem határozott Boldogasszony templommal, Az eddigi gazdag, száz évre visszamenő irodalomban "Kőmeder", "Kőmedrü patak" és "Kőpatak" néven is emiitik. Hetényi Imr

e 1911. évi tanulmánya szerint az óbudai svábok ezeket a szőlőket "Weisskirchen", "Weinberg" és "Is-Maria-Wiesen"nek nevezik. Ez utóbbi megnevezés a "Szűz Mária rétje (vagy mezeje)" név romlása. Mikoviny Sámue

lnek ez ideig ismeretlenül lappangó, Buda és Óbuda helytörténeti kutatásában figyelembe nem vett térképe számos eddigi félreértést oszlat el, külünös tekintettel Óbuda eddig tisztázhatatlan helyrajzi részleteire.