Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Bevezetés

BEVEZETÉS Hatvan évvel ezelőtt alig tudtunk valamit MIKOVINY Sámuelről. Neve és alkotásainak emléke elsikkadt a levéltárak aktatömegében,, Elsőnek DÉKÁNI Kálmán 1903-ban emliti (l) BÉL Mátyás geográfiájáról irott tanulmányában. Bár nagyon keveset tud róla, mégis kora legképzettebb és legérdemesebb mérnökének tartja. Néhány év múlva, a Komárom és Ószőny környéki romok 18. századi állapotának ismertetése kapcsán TAKÁTS Sándor, a tudós piarista történész, emliti MIKOVINY nevét. TAKÁTS a magyar kormány megbízásából 1893 és 1903 között egy évtizeden át a bécsi Hofkammerarchiv tömérdek anyagában kutatta a magyar vonatkozásokat, 1903-tól pedig a képviselőház főlevéltárosa volt. Ószőnyi dolgozatában (2) emlékezik meg MIKOVINY mérnöki munkásságáról. Közelebbről ugyan nem foglalkozott sem személyével, sem munkásságával, de számos alkalommal találkozott nevével a Hofkammerarchiv iratai között. Futólagos levéltári élményei alapján is ugy találta, hogy "Ez a Mikovinyi Sámuel a 18. század legkitűnőbb mérnökeinek egyike volt. Neve - irja - nem igen ismeretes, mivel tanulmányai és nagyszabású mérnöki müvei a levéltárakban hevernek kiadatlanul. De ha egyszer ezek napvilágot látnak, Mikovinyi Sámuel nevét a legjobbjainké között fogjuk emlegetni." A "Térképészeti Közlöny" megjelenése (1930) óta alig mult el esztendő anélkül, hogy MIKOVINYről valamely jelentős életrajzi tanulmány vagy szakmai méltatás meg ne jelent volna. IRMÉDI-MOLNÁR László (3) MIKOVINY térképfelvételi módszerét ismertette; FALLER Jenő (4) és BORBÉLY Andor (5) életrajzi adatai után nyomozott. Selmecbányái tanári éveinek első ismertetője FALLER Jenő (6) volt, majd TÁRCZY-HORNOCH Antal négy tanulmányában is kimerítően foglalkozott MIKOVINY személyével (7), származásával (8) és tanárkodásával (9), illetve selmeci tartózkodásának történetére vonatkozó okmányokkal (10). FELCSUTI János csak érintőlegesen emliti MIKOVINY fiatalkori rézmetszői tevékenységét (ll), PATAKY Dénes monográfiája azonban már érdemlegesebben foglalkozik ugyanezzel a témával (12). A magyar kartográfia általános fejlődéstörténetében FODOR Ferenc helyezte elsőnek MIKOVINYt az őt megillető helyre (13). FODOR közlésének vannak ugyan tévedései, de a Mikoviny-térképeket illető, husz évvel ezelőtti ismereteket, kartográfiai vonatkozásban - előtte senki sem foglalta ennyire kimerítően össze. Ugyanő két további tanulmányában (14,15) részletesebben foglalkozik MIKOVINY térképei megbizhatóságának vizsgálatával, s kimutatja azt a haladást, amelyet MIKOVINY asztrogeodéziai felvételeken alapuló és szabatosan tájékozott térképei jelentenek a hazai kartográfiában.