Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny Sámuel megyei térképei
29 A MEGYEI TÉRKÉPEK KELETKEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE 1731-IG A jó térképek hiánya késztette BÉL Mátyást arra, hogy vármegyék szerint megirt nagy földrajzi müvéhez a megyék rézmetszetü térképeit csatolja. A nagy mü (86) első kötete 1735-ben jelent meg. Pozsony-megyét tárgyalja, s ennek MIKOVINY szerkesztette térképét tartalmazza. A II. kötet 1736-ban Turóc, Zólyom ós Liptó, a III..kötet 1738-ban Pest, Pilis és Solt-, a IV. kötet 1742-ben lógrád, Hont, Bars és Nyitra-, végül az V. kötet első fele 1745-ben Mosonvármegye leírásával ás térképével jelent meg (87). A térképeket Ábrahám KALTSCHMIED augsburgi (1707. évi) születésü mérnökkari tiszt metszette rézbe. Hogy hol tanulta a rézmetszést, nem tudjuk. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy mielőtt 1735-ben Pozsonyban letelepedett volna, karintiai, krajnai és magyarországi erődítmények épitését vezette (12; 28. p.). Nem érdektelen észrevétel, bár ez ideig soha, senki sem tette szóvá az irodalomban, hogy KALTSCHMIED csakis MIKOVINY térképeit és látképeit metszette rézbe. Semmiféle más munkája sem ismeretes, leszámitva azt a diszes címlapot, amelyet BEL Mátyás: "Notitia Hungáriáé novae..." clmü hatalmas munkájának I. kötetéhez (88) készitett. Ebből a körülményből következik, hogy BÉL Mátyás készülőben lévő nagy müvét az uralkodó: III. Károly is olyan hézagpótlónak és szükségesnek Ítélte, hogy a bécsi Udvari Kamarán ós a Pozsony-megye alispáni hivatalán keresztül már 1728-ban utasította MIKOVINYt a BÉL-féle kiadványhoz szükséges megyei térképek elkészítésére. Abból, hogy MIKOVINY mór a következő évben a bécsi Udvari Kamara állományába került, majd egészen rövidesen őrnagyi rangot is kapott, arra következtethetünk, hogy a megyei térképek elkészítése annyi munkát jelentett számára, hogy a Pozsony-megyei hites mérnöki állását emiatt kellett otthagynia. Hasonlóképpen oldották meg a térképek rézbe metszésének kérdését is. A tényleges katonatiszt KALTSCHMIEDet azzal a paranccsal rendelték Pozsonyba, hogy MIKOVINY térképeinek rézbe metszett nyomólemezeit készitse el.E rendelkezéssel nem BELnek, hanem a Hofkriegsratnak kivántak elsősorban segítségére lenni. A nyomólemezekről ugyanis térképlevonatok készültek a vezérkar számára. Megfigyelhető: minél inkább kiteljesedett és tökéletesedett a haditechnika és a hadseregek gyors mozgatásának lehetősége, annál inkább váltak elengedhetetlenül szükségessé a nagy területeket átfogó, megbízható, jó térképek. HEVENESI atlasza 1689-ben hagyta el a sajtót, és 20 év raulva, 1709-ben már megjelent Johann Christoph MÜLLER "Mappa Regni Hungáriáé" cimü térképe. MÜLLER 1701-ben fogalmazta meg első izben ezt a térképet; 1706-ben átdolgozta és kiegészítette azt. Végre 1709-ben megjelent 1" = 2 földr. mfd, azaz 1:562,800 méretarányban (13). Az ország déli részén a felszabadító háborúk a török ellen még javában folytak, északon pedig THÖKÖLY, majd RÁKÓCZI kurucai ellen kellett a császári csapatoknak harcolniuk. A részletes térképekre tehát valóban nagy szükség volt.J.Chr. MÜLLER terjedelmes (156 x 118 cm) mappája 4456 helységnevet tartal-
