Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny Sámuel megyei térképei

24 addigi térképnél, de az osztrák vezérkar igényeit csupán áttekintő jellege miatt ez sem elégitette ki. Uj felmérésen alapuló térképekre volt szükség; ezek elkészítésével MIKOVINY Sámuelt bizták meg. Itt emlékeztetek arra, hogy a 18. századi vármegyék nagyobb része sem földrajzi kiterjedésben, sem közigazgatási (közjogi) állagában nem volt azonos a mai megyékkel. Éppen ezért a szövegben a 18. századi megyéket - megkülönböztetésül a mai állapottól - akkori hivatalos megnevezésükhöz hiven "vármegyék"-nek nevezem. A szorosabb értelemben vett Magyarországnak a Királyhágón inneni részéhez, - ide értve a Partiumot is - 1848-ig 49 vármegye, 5 szabad kerület és 44 szabad királyi város tartozott. (Nem emlitem itt az országgyűlésen nem képviselt kerületeket, nemesi székeket, stb., mivel ezeket térképileg MIKOVINY sem különitette el.) Részletesen EDELÉNYI-SZABÓ (181) és NÉMETHY (182) foglalkozott az ország közigazgatási és közjogi területi egységei változásának kérdésével, ezért e problémák tüzetesebb taglalására e helyütt nincsen szükség. Csupán a jobb eligazodás kedvéért emlitem meg, hogy a 18. században az ország területe közjogilag négy kerületre, két úgynevezett "szabad kerület"-re és a Partiumra oszlott. Ez a beosztás II. József császárnak egy 1785. évi rendeletén alapul. Hazánknak a 18. század YÓgi közigazgatási és közjogi beosztása tehát a század végén a következő volt. Vármegyék Sz. kir. városok MIKOVINY térképezte? a/ Dunáninneni kerület 1. Árva 2. Trencsén Trencsén Szakolca Bazin, Modor, Nagyszombat Pozsony, Szentgyörgy Körmöcbánya, Újbánya igen igen igen igen 3. Nyitra 4. Pozsony > 5. Bars 6. Turóc 7. Liptó 8. Zólyom Besztercebánya, Breznóbánya Korpona, Libetbánya, Zólyom igen igen igen igen 9. Hont Bakabánya, Bélabánya, Selmecbánya igen